Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus gyarországi válság oka a politikai erőtér közepének, amelyhez ő is a Nemzeti Parasztpártot és a Kommunista Párttól függetlenedni tudó Szociáldemokrata Pártot tekintette, gyengesége és erőtlensége. Kovács Imre azonban nemcsak horizontálisan tekintette át a politikai erőteret, hanem Németh László gondolataival egyezően - bár Németh László Veres Péterhez írott 1945-ös levelét nagy valószínűséggel nem ismerhette - fogalmazta meg a nemzet vertikális fejlődésének igényét. Németh ezt ekképpen körvonalazta: „A magyar radikalizmus, mely irodalmunkban hetvenéves vívódásából bontakozik ki, mégiscsak a ti tájatokra (A Nemzeti Parasztpárt felé - P. B.) húzódik. Ez az oka, hogy a gyarmat nem balról jobbra vagy jobbról balra harcol azért, hogy kié legyen a magyar, hanem lentről fölfelé - egy gyarmati nép felszabadításáért -, s a ti tájékotokra kell húzódnia, vagy legalábbis pillantania. Helyeteknek ez a vonzása az, amely nem engedte pártotokat szétolvadni, e mellett tartanak ki a parasztság, de Bibó Istvánhoz hasonló fényes intellektusok is. Ehhez ragaszkodom (annyi egyéni fájdalom ellenére) én magam is.”28 Kovács Imre felfogása szerint a politikai fejlődés nemcsak a nagybirtok rendszer felszámolását, a háború előtti társadalmi rend leváltását jelentette, hanem, ahogyan fogalmazott, nemzetváltás is történt: „Az a magyar nemzet, amelyik ezer éven keresztül a politika letéteményese, lelép a színpadról, és átadja helyét annak a másik nemzetnek, amelyik a nemzet alatt élt, és amelyik sokszor megpróbálta történelme folyamán leváltani a fölötte élőt, de mind ez ideig sikertelenül.”29 Ez az a gondolat, amely összekötötte a Bibó féle társadalomfejlődés képét Németh László nemzetközpontú eszmerendszerével. A tanulmány másik jelentős érdeme - az előbb felvillantott, egy új nemzet születésének és formálódásának lehetőségére utaló gondolata mellett -, hogy az akkor még látszólagosan együttműködő koalíciós kommunista partner valódi természetét a nyilvánosság előtt felfedte és ha burkoltan is, de zseniális megfogalmazással, annak diktatórikus és totalitárius természetére figyelmeztetett. Ehhez először is az akkori politikai közbeszédben nem használt kategóriákat kellett felállítania Kovács Imrének, amely megfogalmazás egyfelől figyelembe vette azt a kényes egyensúlytalansági helyzetet, 28 Németh László levele Veres Péterhez, Németh László élete levelekben 1914-1948, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1993, 504. 29 Kovács Imre: A demokrácia útja Magyarországon - Válasz, 1946. 2. szám, 99. o. 185
