Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus
Petrik Béla: Egy feddhetetlen politikus lizmus nemzedéke, mely eltávolodva mozdulatlanság és forradalom egykép veszedelmes pólusaitól nemcsak szóban és retorikában, de lélekben és alkotásban is visszatér Széchenyi István örök magyar programjához reform és konzerválás, újítás és hagyomány szintéziséhez, a magyarabb magyarsághoz. Talán nem illúzió, nem vétkes illúzió ez: hinni a jövőben és az ifjúságban.”10 11 Alapító szerkesztőként és a Harmadik Nemzedék szerzőjeként ebben a fiatal generációban ismerte fel Szekfu a jövő zálogát s ennek az ifjúságnak legkiválóbbjait hívta a konzervatív Magyarország egyik szellemi bázisaként működő Magyar Szemle folyóirathoz szerzőnek, Kovács Imre mellett például Szabó Zoltánt, Kerék Imrét vagy éppen Keresztury Dezsőt. Invitálása ráadásul akkor történt - Kovács Imre egy írása miatt Bethlen István elnökkel való vitájában még a lemondását is kilátásba helyezve amikor Kovács Imrének még csupán hat írása jelent meg a Pesti Naplóban és a Fiatal Magyarságban, azaz szinte a teljes ismeretlenségből emelte ki őt, tisztelte meg bizalmával. Együttműködésük első évében, 1935-ben három tanulmánya, majd a háború végéig, 1944-ig összesen 18 írása látott napvilágot a folyóiratban.11 1935 amúgy élete robbanásszerű kiteljesedésének éve volt, hiszen ekkor látott napvilágot a már említett szociográfiai munkájuk, vált négy írásával a népi mozgalom meghatározó folyóirata, a Válasz egyik legmegbecsültebb szerzőjévé, rendszeresen publikált a Magyar Út-ban, a Fiatal Magyarságban és a Magyarországban. Kovács Imre az általa képviselt eszmék, a valóság feltárása és a szembesítés során kifejtett munkássága révén a harmincas évek közepére a népi mozgalom centrumában találta magát s a népi szociográfiai tevékenység egyik szimbolikus szereplőjévé vált. A Válasz írói körében megfogalmazódó, Magyarország egyes tájegységeit bemutató és leíró Magyarország felfedezése című könyvsorozat egyik szerzője is ő lett volna12, Féja Géza, Szabó Zoltán, Erdei Ferenc, Ortutay Gyula, Kodolá10 Szekfíí Gyula: Három nemzedék és ami utána következik, Budapest, 1938, Királyi Magyar Egyetemi nyomda, 505. 11 írásainak merész, konfliktusokat vállaló hangvétele kelthette fel Szekfíí Gyula figyelmét. Az uradalmi cselédek gazdasági és megélhetési viszonyairól írott dolgozata olyan radikális hangvételűre sikeredett, hogy a folyóirat szerkesztőbizottsága csak Szekfu lemondással való fenyegetésének hatására járult hozzá a megjelentetéséhez. 12 A sorozatban csak három könyv készülhetett el: Féja Géza Viharsarokba mellett Szabó Zoltán Cifra nyomorúsága és Erdei Futóhomokja. A Féja-kötet körüli politikai vihartól 177