Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Papp Endre: A népiség mint befejezetlen program

Papp Endre: A népiség mint befejezetlen program

Igyekeznek minden olyan belső reformfolyamatot támogatni, amely javít az ország gazdasági állapotán, népének életminőségén, s elősegíthet egy későbbi demokratikus átalakulást. Kovács Imre 1968-ban viszont mintha már túl is lépne a népiségen. A mintakövetés és kompatibilitás istenének áldozva szögezi le: a nemzeti romantikának vége, a nemzeti realitás a magyaroknak azt az utat kínálja, amelyre a nyugati népek léptek. Végül 1993-ban demokrácia és jogállamiság, szociális piacgazdaság, nemzeti egység mellett mégis az etnocentrikusság, a nemzeti eszme és érdek előtérbe helyezése a fő irány. A nemzetet tágabb - kulturálisan, érzelmileg, sorsközössé- gileg összetartozó - keretnek fogják fel, mint az ország lakosságát. Elismerik, hogy nemzeti célok csak demokráciában valósulhatnak meg, ugyanakkor a demokráciákat sokszínűnek, a nemzeti sajátosságokhoz igazítha- tóknak látják. S szükségét érzik az egész társadalom megújulásának erkölcsben, magatartásban, viselkedésben egyaránt.

A mérlegre tétel távlata - húsz év múltán - adott: folytatható volt-e a népi mozgalom öröksége immár korszerű nemzeti eszmékké alakítva? Fókuszáljunk a lényegre! Az elmúlt évtizedekben megvalósult magyar jogállami demokrácia magán viseli-e a nemzeti jellegzetességeket, s valóban saját érdekei mentén halad? Beszélhetünk-e egységes nemzetről?

Szükség van a válaszoláskor az Illyés Gyula-i mértékre és mérsékletre. A jogállamiság és demokrácia deklarálva, intézményesítve van Magyarországon. Az ország sokrétű válsággal küzd, igaz, hogy nyugat-európai és transzatlanti integrációja megtörtént. A magyar nemzet egységes szellemierkölcsi közösségként nem tételezhető. Helyzete okot ad az aggodalomra, mégsem reménytelen. A nemzeti eszme retorikailag túlhajtott, a praktikus viszonyok között inkább visszafogott, jóllehet szép eredményeket tudhat maga mögött (például: határok fölötti intézményes nemzetegyesítés). Szembe kell nézni ugyanakkor a ténnyel: a nemzeti önérdek politikai érvényesítése nemzetközi színtéren erős ellenállásba ütközik. A mozgástér behatárolt, ám a harmadik út lehetősége mindig adott.

15