Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Mohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár emigráns irodalmárai
Magyar Látóhatár lóczi-Horváth fontos szereplő volt, mert a londoni kiadású Irodalmi Újság alapításán dolgozott, aminek később vezetője is lett. Határ a lap „góréja”- ként beszél róla és nehezményezte az írógárda baloldali orientáltságát. Reménnyel kecsegtette azonban, hogy már szerveződött az írószövetség, és alakulóban volt a Szabad Szó is. Határ kezdetben minden munkát elvállalt, írásai jelentek meg Tábori Pál újságjában, a Magyar Szó ban, és fordította Orwell Allatfarmját, amit azután részletekben le is hozott Tábori újságja. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a lap hat hónap után megszűnt. Ezután az Observer munkatársa és a kelet-európai szakértőként számon tartott Lé- derer Lajos kérte fel egy munkára. Határnak egy deklasszálódott úri fiú, Pfeiffer Ede ’56-os szabadságharcos történeteinek megírásában kellett segédkeznie, és Pfeiffer gépbemondott szövegét kellett rendbe hoznia. Lé- derer Határt beilleszkedést segítendő tanácsokkal is ellátta. Legpragmatikusabb tanácsa az volt, hogy házasodjon be egy tősgyökeres gazdag angol családba, és hagyja ott élettársát, Prágai Piroskát. Miután Határ nem hajlott az ötlet kivitelezésére, Léderer visszahúzódott és magára hagyta. Határ hatalmas energiával látott egzisztenciájának újrateremtéséhez. Kapcsolatrendszert épített ki irodalmi körökhöz, rendszeresen szervezett irodalmi esteket, felolvasásokat, amerikai előadó körutat. Az alkotás mellett többféle munkát is elvállalt. Egyszerre dolgozott a BBC-nél, tanított magyar nyelvet angol diplomatáknak. Borbándi Gyula felkérésére dolgozott az Új Látóhatár-nak is. A folyóirat körül csoportosuló munkatársakról az Életút c. munkájában emlékezett meg. Volt, akiről részletekbe menően számolt be, volt, akiket csupán az említés szintjén kezelt. Cs. Szabó László, a neves író és művelődéstörténész azok közé tartozott, akihez való viszonyáról részletekbe menően számolt be. Ennek természetesen nyomós oka volt. Egyrészt hosszabb ideig együtt dolgozott Cs. Szabóval a BBC-nél, azaz napi kapcsolatban voltak, másrészt vele alakult ki komolyabb konfliktusa. Amint azt fent kifejtettem, Határt élettapasztalata mindenkivel szemben gyanakvóvá tette. Mindenhol a magyar maffia működését látta. Műveinek megjelenését, mint minden művész, életbevágóan fontosnak tartotta. Hogy mennyire fontosnak érezte műveinek publikálását, az is mutatja, hogy háborús időkben komoly kockázatot is vállalt művének, a Horthy korszak bohózatának szánt Torion Péter terjesztésével. E tettére hivatkozva, tárgyalásának első fázisában halálra is ítélték. A Hadik Laktanya Bűnügyi Levéltárának lebombázása után sokat keresgélt a romhal102
