Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Mohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár emigráns irodalmárai
Magyar Látóhatár zött vonatkozást vél felfedezni, s már annak felötlésekor e pókhálóvékony vonatkozást okozati összefüggésnek nyilvánítja. Az Ars Artium - ahogyan a skolasztikusok a logikát nevezték - nem erős oldala; gyakorta vét az ellen az aranyszabály ellen, hogy a hasonlatnak nincs argumentativ ereje: compa- raison n'est pás raison. Ahogyan van »természetjog«, mely a természet önigazolásával bír, ugyanúgy, mintha volna »természetes gondolkozás« - Béla váltig hitte, hogy az övé ilyen, minélfogva evidens és ibidens: elárulta ezt méla ámuldozásával, valahányszor másképpgondolkozással találkozott;”18 A fent említett módon minősített szerzőkön túl kivételnek számít pl. Szabó Lőrinc, Németh László, Mezei Árpád, Ottlik Géza, Weöres Sándor vagy Füst Milán, majd később az emigrációban Bakucz József, Horváth Elemér, Vitéz György, Mózsi Ferenc, Bebek János, Tűz Tamás, Fáy Ferenc. Többségükről néha ironikusan, de szinte kizárólag pozitívan nyilatkozik. Határ Győzőt minden bizonnyal a magyarországi mellőzések és meghurcoltatások tették olyanná, amilyenné vált. Az emigrációban sem nyílt meg, annak ellenére, hogy sok folyóiratban publikált (Látóhatár, Új Látóhatár, Szivárvány, Nemzetőr, Magyar Műhely), sokféle fórumon tartott előadást (pl. a londoni Szepsi Csombor, valamint a hollandiai Mikes Kelemen Körben), magányos farkas maradt. Már Magyarországon is nagy ellenérzéssel fogadta a marxizmust.19 A Rákosi-korszakban elszenvedett börtön- büntetés, és a privát szféra államosítása végleg szembe állította a Magyar- országon baloldalinak nevezett ideológiával és zászlóvivőivel. Az emigrációban azonban szembesülnie kellett azzal, hogy a nyugat annak ellenére baloldali, hogy tényszerű információval rendelkezett volna a Közép-Kelet- Európában lejátszódó folyamatokról. Emigránsként, kezdeti szorult helyzetéből az eredetileg jogász végzettségű, 1937-ben Londonba költözött író, újságíró, műfordító Tábori Pál segíti ki, aki már filmkritikusként, filmforgatókönyv-íróként biztos egzisztenciával rendelkezett. Határ Londonba ér- keztekor Tábori még a Hontalan írók PEN központjának elnöke. Határ rászorult Tábori segítségére, mivel nemcsak nyelvi, megértési nehézségei adódtak, hanem a magával hozott pénz is kevésnek és elavultnak bizonyult, 18 HATÁR Győző: Életút II, i. m., 146. 19 „S mint annyi máson, Marx unalomtengerén is átrágtam magam s mind fokozódó ingerültséggel fordultam darwinista derivátuma ellen.” HATÁR Győző: Életúti, i. m., 218.; lásd még HATÁR Győző: Életúti, i. m., 139. 100
