Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
donviszonyok, a privatizáció kérdésében, de sok más kérdésben is. Végül, bár a gazdasági munkabizottság folyamatosan kért információkat a gazdaság helyzetéről, és az MSZMP meg is tette e tekintetben azt, ami tőle tellett, a politikai szervezetek szakértői nem voltak abban a helyzetben, hogy az ország gazdasági helyzetét egészében áttekintsék. Igaz, az adatkérés sokszor a titkos ügykezelés rendelkezéseibe ütközött (például a külső adósságra vonatkozó dokumentumok tekintetében), de nem ez volt a baj, hiszen a gazdasági munkabizottság tele volt az Országos Tervhivatal munkatársaival vagy az OT-nek dolgozó kutatóintézetek szakértőivel, akik hivatalból ismerhették a dokumentumokat, hanem az, hogy a nemzetgazdaság egészének áttekintése az nem egy sebtében összeállított munkabizottság által elvégezhető feladat. Még az Országos Tervhivatalban is csak két főosztály66 volt, amely az ország egészének ügyeivel foglalkozott, és még ott is csak egy-egy osztály (az összefoglaló osztályok) néhány emberének volt áttekintése a gazdaság egészéről. A háromoldalú kerekasztal gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkabizottsága és annak albizottságai tehát eleve lehetetlen feladatra vállalkoztak, és a tevékenység néhány összejövetel után el is halt, ami annak is a következménye, hogy időközben a politikai tárgyalásokon megállapodás született, és a gazdasági átmenet levezérlése a szabadon választott új magyar kormányra várt. A fentiek miatt a gazdasági munkabizottság és albizottságainak tárgyalásairól rendkívül kevés írásos anyag maradt meg, ezek a harmadik oldal néhány dokumentuma és a középszintű gazdasági bizottság 1989. szeptember 20-ai ülésének jegyzőkönyve. A gazdasági tárgyalásokon a harmadik oldal nézetrendszere viszonylag egységes volt például az átmenet fokozatosságában, a szociális elemek fenntartásában (szociális piacgazdaság), a közösségi tulajdonformák védelmében. Ez a nézetrendszer szemben állt az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) liberális pártjainak, elsősorban SZDSZ és Fidesz radikális reformokat propagáló nézetrendszerével. Ugyanakkor az EKA más pártjai, különösen a Magyar Néppárt és Kereszténydemokrata Néppárt a harmadik oldaléhoz hasonló véleményeket fejtettek ki. 66 A Közgazdasági Főosztály és a Távlati Tervezési Főosztály, de az utóbbi nem foglalkozott pénzügyi kérdésekkel. 86
