Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út leg a tőkés import kiváltása vagy egyszerűen csak az volt, hogy az elavult gépeket le kellett cserélni, mert már nem lehetett rajtuk a kornak megfelelő színvonalú terméket gyártani. Az ipar egészéről azt lehetett elmondani, hogy technológiai vagy termékszínvonalban átlagban úgy tíz-tizenöt évvel volt a nyugat-európai színvonaltól elmaradva, és az iparfejlesztés hangsúlyai is úgy alakultak ki, hogy a nagyvállalatok és az irányító szervek, e mellett az ország technológiai fejlődésével foglalkozó Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság figyelte a fejlett ipari országokban végbemenő tendenciákat, és az említett időeltéréssel igyekezett is követni azokat. A hetvenes évek végére jórészt kirajzolódtak azok a szükséges szerkezeti változások, amelyeket az ország tartós fejlődése érdekében meg kellett volna valósítani. így világos volt, hogy a szovjet relációra kifejlesztett gépipari kapacitásokat nem lehet tovább növelni, mert nem kapunk érte olyan termékeket (elsősorban kőolajat, földgázt), amire szükségünk van. Sőt e kapacitások egy részét le is kellett volna építeni, illetve úgy átalakítani, hogy alkalmasak legyenek tőkés relációba exportálható termékek előállítására. Ami gépipari termék a konvertibilis piacokra exportálható volt, az általában fogyasztási cikk (például hűtőgép) vagy a fejlődő országokba közlekedési eszközök (mindenekelőtt autóbusz) és bizonyos gépipari alkatrészek (például Rába-hátsóhíd). Az is ismeretes volt, hogy a gazdasági növekedés (és így az életszínvonal növekedése) csak olyan ütemű lehet, amely mellett a külső egyensúly (a konvertibilis relációjú fizetési mérleg egyensúlya) fenntartható. Ezek az elképzelések bizonyos fokig tükröződtek is a következő, az 1981—1985-re vonatkozó VI. ötéves terv koncepciójában. A terv31 termelési szerkezet korszerűsítésével foglalkozó része például megállapítja, hogy: „A termelési szerkezet korszerűsítését - a jelen határozatnak a központi fejlesztési programok az állami beruházások fő céljaira és előirányzataira, a hitelezési elvekre és előírásokra, az állami támogatásra kijelölt gyártási ágak és termékcsoportok fejlesztésére, valamint a gazdasági 31 Előterjesztés a Minisztertanács részére a népgazdaság 1981-85. évi VI. ötéves tervéről és a népgazdaság VI. ötéves tervéről szóló törvény végrehajtását szolgáló minisztertanácsi határozat tervezete. Budapest, 1980. november. 59
