Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
Azonban az ilyen piaci viszonyok feltételezése, tehát ahol a jövedelmezőség egyben a hatékonyság jele is, ami helyes irányba orientál, eleve illúzió volt. Azok a piaci viszonyok, amelyeket a reform feltételezett, a valóságban soha egyetlen piagazdaságban sem léteztek, az mindig is csak egy a piacgazdaság működéséről szóló tankönyvi illusztráció volt. A reform idején ugyan még nem volt közismert Japán felzárkózási stratégiája, amelyet annak idején lézerrel vezérelt gazdaságként jellemeztek, és persze még távol voltunk a kisázsiai tigrisek (közöttük Dél-Korea) felzárkózási stratégiájának ismeretétől. Nevezetes volt azonban Friedrich List könyve a köz- gazdaságtan nemzeti rendszeréről,23 amelynek alapján a kezdetben Széchenyihez hasonlóan liberális Kossuth felismerte a védővámok szükségességét, és a magyar áruk védelmére létrehozta a védegyletet. Tudtuk, hogy Anglia annak idején kétszáz évig védte iparát az úgynevezett hajózási törvénnyel,24 és ismeretes volt Németország XIX. századi felzárkózási stratégiája is.25 Ez az illúzió vezetett azután ahhoz a jelenséghez, amelyet a kor reformközgazdászai26 visszarendeződésnek neveztek el. A jövedelmezőség alapján történő differenciálódás azonban már azért is lehetetlen volt, mert a reform úgy határozta meg a vállalatoknál maradható jövedelmeket, hogy az eleve csak egy úgynevezett dinamikus szinten tartásra volt elég, a jelenA gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 23 Friedrich List: A politikai gazdaság nemzeti rendszere, 1841. 24 A Cromwell idején, 1651-ben elfogadott Navigation Actet (hajózási törvény) előírta, hogy Angliába árut csak az angol vagy az árut előállító ország hajói szállíthatnak, ezzel kirekesztette az akkori riválist, Hollandiát a közvetítő kereskedelemből. A majdnem pontosan kettőszáz évig (1847-ig) fennálló törvény hatékonyan védte nemcsak az angol kereskedők, de az angol ipar érdekeit is. Megszüntetésére akkor került sor, amikor Anglia már vitathatatlanul a világ vezető országává vált, uralkodott a tengereken, és nem volt gazdasági riválisa. 25 A német kormány igen nagy szerepet játszott az Otto von Bismarck által 1871-ben alapított Német Birodalomban az úgynevezett második ipari forradalom idején. Nemcsak a nehézipart támogatta, hanem más mesterségeket és a kereskedelmet is, mivel a prosperitást a birodalom mindegyik részén fenn kívánta tartani. Sőt az olyan területeken, ahol a központi kormányzat nem avatkozott be, a nagymértékű autonómiát élvező regionális és helyi kormányzatok támogatták a területükön levő iparágakat. 26 Közgazdászoknak az a köre, amelyik leginkább erőltette a gazdaságirányítási rendszer további reformját, mint például Antal László, Bauer Tamás, Soós Károly Attila, Tardos Márton. 55
