Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
A rendszerváltáshoz vezető út változtatni a folyamatok irányát.21 A kamatrobbanás következtében kialakult adósságcsapda miatt még hatalmas áldozatok sem hoztak tartós eredményt. Hiába fizettük ugyanis vissza lényegében reálértékben a korábban felvett kölcsönöket (lásd 13. ábra áruk és szolgáltatások egyenlege), a fizetési mérleg negatív egyenlegét egyre inkább a korábban felvett hitelek kamatai határozták meg (13. ábra). Tovább rontotta a helyzetet, hogy 1982 első felében olyan nagy jelentőségű világpolitikai és világgazdasági változások történtek, amelyek Magyarország külgazdasági kapcsolataiban súlyos veszteségeket okoztak. A hidegháborús tendenciák felerősödtek (Afganisztáni szovjet beavatkozás, Ronald Reagan csillagháborús programja), és az európai politikai légkör romlása kedvezőtlen feltételeket teremtett a kelet-nyugati gazdasági együttműködés számára. A második olajárrobbanást22 követő recesszió a tőkés világgazdaságban elhúzódott, a kereslet a korábban feltételezetthez képest mérséklődött, fontos exporttermékeink ára csökkent. Ehhez még hozzájárult a nemzetközi pénzügyi rendszer krízise: a nominális és reálkamat- lábak nagymértékű emelkedése, a hitelválság és a betétek kivonása. Világossá vált az is, hogy a KGST-országokkal való gazdasági együttműködést csak a VI. ötéves tervben (az 1975-80-as évekre vonatkozó terv) előirányzottnál kedvezőtlenebb feltételek között lehet folytatni. A tervezettnél lényegesen kevesebb energiahordozó behozatalára és kisebb hitel felvételére kerülhet sor, és a cserearányok is a számítottnál jóval nagyobb mértékben romlottak. A regionális gazdasági integráció jelentősége a magyar gazdaság előtt álló problémák megoldásában gyengült, sőt maga a KGST-együttműködés helyzete is a gondok egyik lényeges forrásává vált. A minden oldalról romló külső feltételek és a hitel-visszafizetési kötelezettségek együttesen igen nehéz feladat elé állították a magyar népgazdaságot. Ebben a helyzetben a hitelforrások bővítése és a nemzetközi megítélés javítása érdekében került sor a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe történő felvételünk kezdeményezésére. Az egyensúly megteremtése a 21A13. ábra mutatja, hogy a fékezés jelentősen javította a tőkés külkereskedelmi egyenleget, ha ezt hamarabb lépjük meg, elkerülhettük volna az eladósodást és főleg a hirtelen megugró kamatlábak miatti adósságcsapdába kerülést 22 1979-ben a korábban ötszörösére növekedett olajárak újból megduplázódtak, főleg az iráni forradalom miatt az olajpiacon kialakult pánik következtében. 52