Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
színvonal emelését tekintette alapvető célnak, és ennek érdekében a nemzeti jövedelem felhalmozási hányadát jelentősen csökkenteni kívánta.6 Bár ez a csökkentés végül is csupán néhány százalékpontot tett ki, de a beruházások megváltozott struktúráját is figyelembe véve arra elegendő volt, hogy a gazdaságot egy ciklusoktól ugyan nem mentes, de stabil és viszonylag dinamikus növekedési pályán indítsa el. Az új gazdaságpolitika a korábbi, elsősorban mennyiségi növekedésre törekvő felfogással szemben igen nagy súlyt helyezett a hatékonyság emelésére, amely magában foglalta a munka termelékenységének növelését, a minőségjavítását, a műszaki kultúra emelését, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakítását, a gazdaságtalan termelés megszüntetését, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő technológiák alkalmazását. Az iparszerkezet átalakítása Az iparstruktúra alakításában előtérbe kerültek a hazai adottságoknak megfelelő iparágak és a nemzetközi munkamegosztásra való erőteljesebb támaszkodás. Az iparpolitika a viszonylag szűkös nyersanyag- és energia- ellátásból, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből származó munkaerőbőségből kiindulva elsősorban olyan iparágak fejlesztését szorgalmazta, amelyek fajlagos anyag- és energiaigénye az átlagosnál kisebb, munkaerőigénye az átlagosnál nagyobb volt. így emelték ki a második hároméves terv során, illetve a második ötéves terv koncepciójában a műszeripart, a híradástechnikát, az erősáramú gépgyártást, a szerszámgépgyártást, a golyóscsapágygyártást, a dízelmotorgyártást, egyes vegyipari és élelmi- szeripari termékek gyártását s a régi tradíciókkal rendelkező gyógyszeripart. Részben a mezőgazdaság gyors fejlődése, részben az ipar különböző ágazatainak vegyianyagigénye szükségessé tette a vegyipar gyors fejlesztését. Ugyancsak a hazai igények rendkívül gyors növekedése és a tőkés import helyettesítése miatt került sor a papíripar erőteljes fejlesztésére az 1960-as évek elején. Az iparpolitika alakításában jelentős szerepe volt az életszínvonal-politikai céloknak. Ebben az időben kezdődött el a különböző A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 6 Az akkori nemzeti jövedelem számítási rendszerben (MPS-Material Produkt System) a felhalmozási hányadra, vagyis a beruházások nemzeti jövedelemben vett arányára 25% volt a politikailag elfogadható felső határ. Tervhivatali szóbeszéd szerint Kádár János az akkori tervekben csak ezt a számot ellenőrizte személyesen. 17
