Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)

A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út

A tartósan munka nélkül maradóknál is jobban sújtotta a rendszer- változás a hazai cigányságot. Ennek oka, hogy a cigányok többsége alacsony képzettségű vagy teljesen szakképzetlen volt, és korábban sokuknak a nehézipar és az építőipar adott munkát. így ezen iparágak összeomlásával igen nagy arányban váltak munkanélkülivé.

Az átalakulást a kultúra is megsínylette, amit az is jelez, hogy a múzeumlátogatók száma, de hasonlóképpen a színház és mozilátogatók száma is közel a felére esett vissza, és ez elmondható a könyvkiadásra is azzal a megkötéssel, hogy lényegesen több könyvet, de lényegesen kisebb példányszámban adnak ki (lásd 50. ábra).

Egy volt csak, ami a rendszerváltás után - a munkanélküliség mellett - dinamikusan növekedett, és ez a bűncselekmények száma, amely kétszeresére nőtt, köszönhetően elsősorban a vagyon elleni bűncselekményeknek. Igaz később, már a kétezres években, a bűncselekmények száma - ha nem is a rendszerváltás előtti szintre, de - számottevően visszaesett.

Végül is a rendszerváltás sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, aminek egyik, de talán a legfőbb oka az volt, hogy a rendszerváltó pártok azokat az intézkedéseket, amelyek a piacgazdaságra való áttérést és a tőkés világgazdaságba való bekapcsolódást szolgálták, rövid idő alatt türelmetlenül hajtották végre, nem adva lehetőséget a gazdaságnak és társadalomnak, hogy a megváltozott feltételekhez alkalmazkodjanak.

A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út

141