Lóránt Károly (szerk.): A rendszerváltáshoz vezető út. Gazdaságpolitikai visszaemlékezések - RETÖRKI könyvek 7. (Lakitelek, 2015)
A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út - Lóránt Károly: A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út
külföldi vállalatok külkereskedelme). A 45. ábra mutatja e két szektor külkereskedelmi egyenlegének alakulását. Látható, hogy míg a vámterületi gazdaság exporttöbblete nő, addig a vámterületi, vagyis a hazai gazdaság külkereskedelmi egyenlege gyorsan romlik. A gazdaság e két szegmensére 2003-ig van adatunk, ekkor a vámterületi gazdaság negatív egyenlege 11 milliárd dollár volt, ami annyit jelent, hogy a magyar gazdaság a rendszerváltást követően 2003-ig 11 milliárd dollárnyi külső és belső piacot veszített el, ami annyit jelentett, hogy exportunkkal csak az ország importigényének kétharmadát tudtuk fedezni. Később az uniós belépéssel a vámszabad területek megszűntek, és a statisztika a külföldi vállalatok exportját is magyarként tünteti fel. Ez azért problematikus, mert a külföldi tulajdonú vállalatok exporttöbbletéből csak az javítja valóban hazánk külső egyensúlyát, ami arányos a külföldi cégek által Magyarországon fizetett bérekkel, adókkal és a magyarországi beszállítóknak történő kifizetésekkel. Ez lényegesen kevesebb, mint a statisztikai adatokban szereplő exporttöbblet. A külkereskedelmi egyenleg romlása az importliberalizáció következtében először a fejlett ipari országokkal szemben jelentkezett, majd a privatizáció előrehaladtával és a nyugati cégek betelepülésével ez az egyenleg fokozatosan pozitívra változott, viszont jelentősen megnőtt a fejlődő országok irányában jelentkező külkereskedelmi hiány (46. ábra). Ez utóbbi részben azzal van összefüggésben, hogy a Magyarországra betelepült multinacionális vállalatok az ázsiai országokból vásárolnak (alacsony munkabérrel készülő) alkatrészeket, amelyeket azután Magyarországon szerelnek össze, és exportálják a fejlett ipari országokba. Részben pedig azzal, hogy szintén főleg nyugati cégeken keresztül nagyarányú fogyasztásicikk-import indult be a távol-keleti országokból, elsősorban Kínából, Koreából, Malajziából, Tajvanról. Ami a kelet-közép-európai országokat illeti, a KGST leépülésével párhuzamosan ebben a relációban jelentős külkereskedelmi deficit alakult ki, ami elsősorban azzal van összefüggésben, hogy kivonultunk az orosz piacról, a negatív egyenleg jórészt az orosz gáz- és kőolaj számla, amit magyar termékekkel mind ez idáig nem tudtunk ellentételezni. A gazdasági rendszerváltáshoz vezető út 129
