Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt
kasztani az állami vagyont. Az akkor még bőszen ellenzéki Demszky Gábor rántotta le a leplet a vagyonátmentési akciókról, alaposan felkorbácsolva a közvélemény kedélyeit. Végül is annyit sikerült kicsikarni a kommunistákból, hogy az 1989 októberi kongresszuson a tagsággal szemben számolnak el a vagyonról, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain viszont nem kívántak továbbra sem vagyonnyilatkozatot felmutatni. Többek között a vagyonelszámoltatással kapcsolatos elégtelen tárgyalási eredmények vezettek oda, hogy az EKA nem minden tagja volt hajlandó aláírni a Nemzeti Kerékasztalnál köttetett megállapodást. Az SZDSZ és Fidesz azonban nem élt vétójogával, mert az EKA-n belül történt kompromisszum értelmében nem akarták megakadályozni, hogy a többi tagszervezet aláírhassa azt. II. 1990-1994. Orosz Tímea: Kommunista állampártból... 2. Az MSZP retorikája és ideológiai irányvonala 1990 és 1994 között az Országgyűlés plenáris ülésein Az első demokratikus választásokat követően az MSZMP utódpártjaként a Magyar Szocialista Párt ellenzékbe szorult. A számára szokatlan szerepben, szokatlan terepen - hiszen az Országgyűlés korábban nem szolgált valós politikai vitafórumként - kellett megtalálnia saját hangját, magát szocialista, illetve szociáldemokrata pártként aposztrofálva. Lényegében vesztes helyzetből kellett felállnia, ámbár kezében több évtizednyi kormányzati tapasztalattal, kiterjedt kapcsolatrendszerekkel és az ország vagyonával azért nem üres kézzel indultak neki a parlamenti demokráciának. 45 év után a Parlament ismét a nyilvános politikai vita fórummá vált, de a valós politikai alkuk nyilvánvalóan nem a Tisztelt Házban köttettek. Ott már csak a háttérben zajló események leképeződése látható. Tanulmányunk azonban tisztán a Parlamentben elhangzott beszédek elemzésével foglalkozik, nem nézhet a színfalak mögé; ezek alapján teszünk kísérletet arra, hogy bemutassuk az MSZP rendszerváltás utáni „új imázsát” és nyilvánosság felé mutatott magatartását. Célunk, hogy gondolatokat ébresszünk arra vonatkozóan, hogy a Magyar Szocialista Párt mennyiben akart valóban demokráciát építeni 1990 után, vagy a valós cél pusztán a hatalom és a vagyon lehető legnagyobb mértékű átmentése volt. Tanulmányunk jelen fejezete az első demokratikus választásoktól az 1994. évi választásokig hivatott vizsgálni az elhangzott politikai beszédeket 93