Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt

kasztani az állami vagyont. Az akkor még bőszen ellenzéki Demszky Gábor rántotta le a leplet a vagyonátmentési akciókról, alaposan felkorbácsolva a közvélemény kedélyeit. Végül is annyit sikerült kicsikarni a kommunisták­ból, hogy az 1989 októberi kongresszuson a tagsággal szemben számolnak el a vagyonról, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain viszont nem kívántak to­vábbra sem vagyonnyilatkozatot felmutatni. Többek között a vagyonelszámoltatással kapcsolatos elégtelen tárgya­lási eredmények vezettek oda, hogy az EKA nem minden tagja volt hajlan­dó aláírni a Nemzeti Kerékasztalnál köttetett megállapodást. Az SZDSZ és Fidesz azonban nem élt vétójogával, mert az EKA-n belül történt kompro­misszum értelmében nem akarták megakadályozni, hogy a többi tagszerve­zet aláírhassa azt. II. 1990-1994. Orosz Tímea: Kommunista állampártból... 2. Az MSZP retorikája és ideológiai irányvonala 1990 és 1994 között az Országgyűlés plenáris ülésein Az első demokratikus választásokat követően az MSZMP utódpárt­jaként a Magyar Szocialista Párt ellenzékbe szorult. A számára szokatlan szerepben, szokatlan terepen - hiszen az Országgyűlés korábban nem szol­gált valós politikai vitafórumként - kellett megtalálnia saját hangját, magát szocialista, illetve szociáldemokrata pártként aposztrofálva. Lényegében vesztes helyzetből kellett felállnia, ámbár kezében több évtizednyi kor­mányzati tapasztalattal, kiterjedt kapcsolatrendszerekkel és az ország vagyo­nával azért nem üres kézzel indultak neki a parlamenti demokráciának. 45 év után a Parlament ismét a nyilvános politikai vita fórummá vált, de a valós politikai alkuk nyilvánvalóan nem a Tisztelt Házban köttettek. Ott már csak a háttérben zajló események leképeződése látható. Tanulmányunk azonban tisztán a Parlamentben elhangzott beszédek elemzésével foglalko­zik, nem nézhet a színfalak mögé; ezek alapján teszünk kísérletet arra, hogy bemutassuk az MSZP rendszerváltás utáni „új imázsát” és nyilvánosság felé mutatott magatartását. Célunk, hogy gondolatokat ébresszünk arra vonatko­zóan, hogy a Magyar Szocialista Párt mennyiben akart valóban demokrá­ciát építeni 1990 után, vagy a valós cél pusztán a hatalom és a vagyon lehető legnagyobb mértékű átmentése volt. Tanulmányunk jelen fejezete az első demokratikus választásoktól az 1994. évi választásokig hivatott vizsgálni az elhangzott politikai beszédeket 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom