Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
II. 1990-1994 - Orosz Tímea: Kommunista állampártból európai szociáldemokrata párt
A politikai túlélés művészete Az MSZMP tehát egyre több engedményre kényszerült, amelyet a párton belül kialakuló ideológiai és generációs ellentétek még inkább sürgettek. így az eredeti, Moszkva által diktált forgatókönyv - a lengyel példához hasonlóan - nem volt kivitelezhető. Ehhez hozzájárult még a nemzetközi megítélés kérdése is, mert Lengyelország már a választások kiírásánál tartott, közelgett az amerikai elnök látogatása, valamint Nagy Imre és társainak újratemetése. Ha a párt nem követ a rendszerváltoztatás tekintetében megfelelően konstruktív politikát, az újratemetés napján komoly megmozdulásokra számíthat, de legkésőbb a választásokon biztosan visszaüt. Az MSZMP tárgyalóasztalnál tanúsított magatartása tehát távolról sem azon meggyőződésből fakadt, hogy a rendszer ideje lejárt és már teret kellene hagyni a politikai pluralizmusnak. Sokkal inkább egyfajta tűzoltás zajlott annak érdekében, hogy a lehető legkisebb veszteséggel állhassanak fel a tárgyalóasztaltól és a lehető legmagasabb arányban képviselhessék magukat majd az új országgyűlésben is. Azt is sikerült elérniük, hogy a Kukorelli István7 és Kósáné Kovács Magda8 által vezetett szakszervezetek, illetve más, a pártállamhoz köthető társadalmi szervezetek is részt vegyenek úgymond harmadik oldalként a tárgyalásokon, így - bár Kukorelliék ezt mindvégig vitatták - erősítve a kommunista párt tárgyalási pozícióit. 1989. június 10-én született meg az a munkaokmány, amelynek értelmében megkezdődtek az érdemi politikai tárgyalások az EKA, az MSZMP és az úgynevezett harmadik oldalként a szakszervezetek között.9 A nyitó plenáris ülés 1989. június 13-án volt a Parlament Vadásztermében. Az első felszólalók között volt Grósz Károly, aki ekkor az MSZMP főtitkára és elnökségi tagja volt, hiszen miniszterelnöki pozíciójáról - többek között sikertelen gazdaságpolitikája miatt - Németh Miklós javára időközben lemon7 Kukorelli István (Tét, 1952. július 6.) magyar jogtudós, egyetemi tanár, az Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe az alkotmányos alapjogok és az ellenzék jogai az Országgyűlésben. 1997 és 1999 között az Országos Választási Bizottság elnöke, 1999 és 2008 között az Alkotmánybíróság tagja. 8 Kósáné Dr. Kovács Magda (Budapest, 1940. november 4.) 1989 októberétől a Magyar Szocialista Párt tagja. 1996-1998 között a párt ügyvezető alelnöke, 1990-2004 között az MSZP országgyűlési képviselője. 1994-95-ben a Hom-kormány munkaügyi minisztere volt. 2002 óta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja, 2004-2009-ig az Európai Parlament képviselője, a szocialista frakció első alelnöke. 9 Bozóki András szerk.: A rendszerváltás forgatókönyve. 1. kötet. Új Mandátum Könyvkiadó, 2000, 604—608. p. 86
