Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Fricz Tamás: A szocialisták átmentették a kádárizmust
A politikai túlélés művészete d) Félig autokratikus, bár többé-kevésbé szabad választásokat tartó rendszer Oroszország és Moldávia. e) Fehéroroszország újra autokratikus rendszernek számít, ha egyáltalán volt demokratikus korszaka. Érdemes ezek után visszatérni a demokratikus átmenetekkel foglalkozó táblázathoz, s áttekinteni, hogy a posztszovjet régióban az átmenetek mely típusa bizonyult sikeresnek, kevésbé sikeresnek vagy sikertelennek. Először is megállapítható, hogy az új államalapítások - melyek vagy háborúk (volt Jugoszlávia), elszakadások (balti államok) vagy szétválás (Szovjetunió, Csehszlovákia) - alapján jöttek létre, vegyes képet mutatnak. Hiszen amíg a balti államok, Csehország és Szlovákia sikeres demokra- tizációt mutatnak fel, addig a volt Jugoszláviából kivált országok közül a közép-európai kultúrkörhöz tartozó ország (Szlovénia, Horvátország) konszolidálódtak, míg a Balkánhoz tartozó országok még hátrább tartanak. Nem beszélve a volt Szovjetunió levált országairól, amelyek mindegyike kevéssé sikeres demokratizációt mutat fel (más kérdés, hogy utóbbiak törekszenek-e egyáltalán arra, hogy „nyugati típusú” demokráciát építsenek fel. Ez utóbbi nem könnyű kérdésre az V.-VI. fejezetben térek vissza.) Ezzel szemben egyértelmű, hogy ahol a régi kommunista-szocialista elitek által irányított rendszerváltás zajlott le, ott a demokratizáció csorbát szenvedett, illetve fennáll a veszélye a visszaesésnek; ide tartozik Albánia, Románia és Bulgária. Megjegyzendő Románia esetében, hogy bár a táblázat nem mutatja, de Romániában nemcsak a régi elitcsoportok egyikének puccsa zajlott le 1989 végén, de valóságos népi forradalom is, melynek végén Ceauşescut, a diktátort rögtönítélő bíróság ítélte halálra és az ítéletet rögtön végrehajtották. Ez tehát árnyalja a képet, az azonban tény, hogy a forradalom „lecsengése” után vitathatatlanul a puccsista csoportok (melyek a Ceauşescu-diktatdra belső kritizálói közül kerültek ki) irányították a rendszerváltás folyamatát. Másfelől azzal is finomítani kell a táblázatot, hogy sok országban, ahol új államalapítás jött létre, egyben a régi elit kezdte el ezt és a félig-meddig vagy sehogyan sem megvalósuló rendszerváltást is. Idetartozik Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Moldávia és Macedónia, s akkor még egyáltalán nem beszéltünk - s nem is tartozik vizsgálati körünkbe - a volt Szovjetunió közép-ázsiai önállósodott tagjairól, így Grúziáról, Kazahsztánról, Tádzsikisztánról, Türkmenisztánról, Örményországról, Kirgíziáról és Üzbegisz- tánról. (Utóbbiakban erős, autokratikus elnöki rendszerek jöttek létre, a 288
