Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

litikai nemzetbe, megszüntetve a nemesi és paraszti Magyarország történelmi szembenállását, egyúttal nagy lépést téve a népi-urbánus vita megszüntetése felé. A vidékkel kötött történelmi béke a Fidesz-kormány legnagyobb társadalmi sikere, s egy több évszázados nemzeti (nemesi) hagyománynak vet véget. Többek között e történelmi léptékű politikai paktum tette lehetővé, hogy 2002-re egy példátlanul erős és egységes jobboldal jöjjön létre, egy olyan jobboldal, amely a történelem során először nem osztályalapon szerveződik. Orbán Viktor személyisége ugyanis »jobbágynak«, »polgárnak«, »nemesnek« egyaránt elfogadható. Egy történelmi jelentőségű alku tehát megtörtént, s ezt a nemzeti konszenzust kell kiterjeszteni azokra a rétegekre is, amelyeknek tagjai most nem a polgári összefogást választották. ”96 Ha a Werbőczy-hatás ilyetén értékelését lehet is vitatni, mégis a nemzeti összetartozást elsőrendűnek tartó szavazók számára nagyon fontosak voltak az ilyen, összefogást és a jövőbe vetett hitet erősítő megnyilatkozások, és a jobboldali kommunikáció erősítése.

Voltak olyan szerzők, akinek írásaiból a végső kétségbeesés csengett ki, és a maradék erő felemésztődése volt érzékelhető. A baloldali szerzők sokszor az ő panaszukat állították be szélsőjobboldali fenyegetésnek. „ Ott álltunk a Magyar Televízió lépcsőin Csengey Dénes mellett, és azt reméltük, békésen elfoglalhatjuk a médiát, feltölthetjük tehetséges, tiszta szívű egyetemistákkal. Azt reméltük, újra megszervezhetjük a dacos Munkástanácsokat, részvényessé tehetjük őket. Visszaadhatjuk minden paraszt elorozott földjét, kiskereskedő elkobzott boltját. Azt reméltük, szétkergethetjük a fegyveres testületeket és létrehozhatjuk a büszke Nemzetőrséget. Azt reméltük, a civil szervezetekkel megalakíthatjuk a kétkamarás parlamentet, amely kihirdeti Magyarország teljes körű semlegességét. És végül, de nem utolsósorban azt reméltük, hogy végre valóban elkezdődhet a jövő, újjáalakulhat a nemzeti baloldal igazi szociáldemokrata pártja, az elfeledett Kéthly Anna-féle. Mindez nem sikerült, mindez már a múlté. Nem volt ránk szükség, mert naivak voltunk, álmodozó polgárok, hiszékeny keresztények, akik korán beszorultunk az Újjászületés ostromlott templomába. ”97

Ettől az időszaktól számíthatjuk, hogy végletesen kettévált a politika bal- és jobboldali térfele, a gyűlölködés különböző hullámai napi szinten

III. 1994-2010. Halmy Kund: „Miénk itt a tér.”

96 Hammerstein Judit: Nemzetpolitikai dilemmák. Magyar Nemzet, 2002. május 7.

97 Hajrá, Magyarország! Hajrá magyarok! Magyar Nemzet, 2002. május 7., 6. p.

265