Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)

III. 1994-2010 - Halmy Kund: „Miénk itt a tér.” Az MSZP sajtókommunikációja 1994 után

HI 1994-2010. Halmy Kund: „Miénk itt a tér.”

Az egyik legjelentősebb alkotmányozási kísérlet 1995-96-ban zajlott, Vastagh Pál igazságügy-miniszteri működésének idején. Ennek, meglepő módon, nincs jól dokumentált, egymás utáni lenyomata a sajtóban, csak hosszabb kihagyásokkal, szűkszavú közléseket találhatunk a témáról. Ennek az lehet az oka, hogy az egész kísérlet végső soron elhalt, az akkori ellenzéki erők semmiképpen nem értettek egyet azzal, hogy az újdonsült szocialistaliberális parlamenti többség kormányzása során történjen meg az új alkotmány megszövegezése és elfogadása. Való igaz, hogy ebben az időben, ilyen politikai arányok mellett nem születhetett volna tartalmában és szellemiségében döntően más alaptörvény, mint amilyen az 1949 óta toldozgatott alkotmány volt.

A markánsan jelentkező ellenzéki aggályok mellett a szocialista párton belül is jelentős véleménykülönbségek és érdekellentétek váltak nyilvánvalóvá. „Horn Gyula miniszterelnök az MSZP parlamenti frakciójának a hét elején tartott ülésén kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy hat-, illetőleg hétpárti egyetértéssel még ebben a parlamenti ciklusban megszülethet az új alkotmány, a képviselői összeférhetetlenséget részletező jogszabály és az új választójogi törvény. A kormányfő szerint sok javítanivaló van még az alkotmánykoncepción. Arról is beszélt, hogy az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot koalíciós egyeztetés alapján át kell dolgozni. Ugyancsak aggályosnak nevezte az új választójogi törvény sorsát is. Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője a miniszterelnök kétségeire reagálva kifejtette: a szabad demokratáknak is az az álláspontja, ha az év végéig nem készül el az új alaptörvény szövegtervezete, akkor szinte kizárt, hogy ebben a ciklusban megszülessen az új alkotmány. Az ügyvivő szerint kudarc esetén akár hosszú évekre is elakadhat az alkotmányozás folyamata. (...) Eles kritikát kapott az eddig lefolytatott szakmai és társadalmi vitában az új alkotmány koncepciójának tervezete is. A szakszervezetek a gazdasági-társadalmi érdekegyeztetést, mások a civil társadalom érdekeinek megjelenítését hiányolják a tervezetből. Ráadásul legfontosabb kérdésekben (egy- vagy kétkamarás parlament, az ügyészség alkotmányos helye, a köztársasági elnök választásának módja stb.) sem politikai, sem szakmai konszenzus nem alakult ki. ”M Évtizedes távlatból azt a következtetést lehet levonni, hogy nem volt meg a kellő 64

64 Sereg András: Mégsem lesz új alkotmány az idén? Népszabadság, 1996. május 4., 1., 4.,p.

237