Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Orosz Tímea: MSZP, 1994—2010. Szemelvények a Magyar Szocialista Párt parlamenti munkájából válogatott politikai témák mentén
A politikai túlélés művészete A 2011-ben bevezetett módosítások lehetővé tették a határon túl élő magyarok számára, hogy magyarországi lakcím és valós itt-tartózkodás nélkül is állampolgárságot szerezhessenek Magyarországon. A magyar igazolvány által biztosított munkavállalási lehetőségen túlmenően tehát a trianoni békeszerződés rendelkezései nyomán határon túlra szakadt magyarok most állampolgársággal, illetve ezzel összefüggésben választójoggal is rendelkezhetnek. 2011 és 2012 között összesen 245 ezer határon túl élő személy élt ezzel a lehetőséggel. Ez a létszám 2014 év elejére 450 ezerre duzzadt. (És nem 23 millióra!...) 2003 és 2012 között azok a Magyarországon élő külföldiek, akik állampolgárságot szereztek hazánkban, többségében előzőleg valamelyik szomszédos ország állampolgárai voltak. 2010-ig a honosították csupán 10 százaléka származott más országokból, 2011-től kezdődően pedig mindössze 3 százalékuk. A szomszédos országokból érkező polgárok közül kiemelkedik Románia, ahonnan a honosítottak háromnegyede származik, de jelentős volt az Ukrajnából és Szerbiából érkezők száma is (10-10 százalék). Szembetűnően alacsony a szlovák állampolgárok száma - nyilvánvalóan a szlovák kormány rendkívül ellenséges intézkedései miatt. A külföldön élő új magyar állampolgárok 98 százaléka származik a szomszédos országokból, közülük is kiemelkedik Románia, ahol az új állampolgárok 71 százaléka él. Vizsgálatunk szempontjából azonban nem csak a számadatokat - amelyek messze elmaradnak a szocialisták álltak emlegetett 23 millió bevándorlótól - kell megfigyelnünk, hanem az állampolgársági kérelmek mögött rejlő okokat is. A KSH által folytatott statisztikai vizsgálat szerint a honosítási kérelmek benyújtásának oka mindenekelőtt a magyar származás volt.58 Ennek aránya a 2010. évi törvénymódosítás előtt 78 százalék volt. A kettős állampolgárságról szóló törvény hatálybalépését követően a kérelmek 9/10-e pusztán a nemzeti identitás nyomán került benyújtásra a magyar államhoz. A külföldön élő honosítottak többsége saját bevallása szerint nem is tervezi, hogy átköltözzön az anyaországba, az állampolgárság felvétele számukra eszmei és erkölcsi értékkel bír és nem kívánják azt akár áttelepülésre, akár magyarországi munkavállalásra felhasználni. Az új állampolgárok mindössze 5 százaléka foglalkozik annak gondolatával, hogy az 58 Statisztikai Tükör, 2014/35, Központi Statisztikai Hivatal, 2014. május 14., 4. p. 228