Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: A politikai túlélés művészete. Az MSZMP/MSZP hatalomátmentésének természetrajza: érvelés és gyakorlat (1988-2010) - RETÖRKI könyvek 6. (Lakitelek, 2014)
III. 1994-2010 - Orosz Tímea: MSZP, 1994—2010. Szemelvények a Magyar Szocialista Párt parlamenti munkájából válogatott politikai témák mentén
III. 1994-2010. Orosz Tímea: MSZP 1994-2010 dalombiztosítás és az egészségügyi ellátás területén, és amikor a határon túl élő magyarokról beszélünk, akkor ezt szem előtt kell tartani. A javaslat ugyanis elfedi azt a nem lényegtelen körülményt, hogy Magyarországon és általában az Európai Unió tagállamaiban nemcsak a munkavállaló, hanem a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók is biztosítottá válnak a munkaviszony létrejöttét követően. Az előzetes felmérések szerint - és a szocialista politikusok ezt több ízben hangsúlyozták - a státustörvény elfogadása után mintegy 50-80 ezer munkavállalóval kell számolnunk, és ha csak a fele hozza magával a hozzátartozóit, akkor a biztosítottak száma már meghaladhatja a 100 ezret, amelynek jelentős költségvetési kihatásai lesznek. A kormánypárti képviselők ugyan hozzászólásaikban biztosították az ellenzéket, hogy létezik majd egy önálló biztosítási pénztár, kassza, elkülönült biztosítás, amelyben a határon túli munkavállalók fizetnek járulékot, a szolgáltatásokat igénybe vevők számát tekintve azonban az MSZP szerint ez a pénztár biztosan finanszírozhatatlan lesz hosszú távon és a veszteséget valakinek majd ki kell egyenlítenie. És ez a valaki nyilván a magyar állam lesz. Dr. Vastagh Pál ugyancsak ebben a vitában, ugyanezen a napon fejtette ki álláspontját, mely szerint ebben az esetben „hamarabb szólalt meg a politika, mintsem hogy a megvalósításhoz szükséges szakmai megoldások, lehetőségek még csak halványan is körvonalazódtak volna. ”50 Úgy látja, hogy ez a törvénytervezet puszta politikai lelkesedésből hihetetlen zűrzavart okozott, és egymásnak ellentmondó, az európai uniós követelményrendszerrel nehezen összhangba hozható megoldások jelentkeznek benne, ami felesleges feszültségeket és illúziókat kelt. A tervezet nem időszerű, és rontja a szomszédos országokkal fenntartott viszonyt, nem EU- konform és semmilyen reális politikai elképzelés nem indokolja. Tabajdi Csaba szerint is jobban végig kellene gondolni a magyar érvrendszert az Európai Unió irányában is, hiszen a magyar határon túli kisebbségek helyzete egyelőre egyedi probléma az Európai Unióban, de Közép- és Kelet-Európábán általános és így idővel az EU agendájává is válhat. Pontosan ezért lett volna célszerűbb a szomszédos országok beavatása a törvénytervezet kidolgozásába. Ezt a szakmai konzultációt mindenképpen pótolni kell, hogy ne lehessen még az eddigieknél is nagyobb feszültség. 50 dr. Vastagh Pál, A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat általános vitája, 2001. május 09. 221
