Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)
1. fejezet: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
Hányszor lehet egy embert eltemetni? tudományosan ellenforradalom a megnevezése. Mi tudjuk, hogy annak, ami 1956-ban történt, ez a tudományos meghatározása. De van más fogalom is, amit mindnyájan elfogadunk: az egy nemzeti tragédia volt. Tragédia a párt számára és az egyes emberek számára is. Úttévesztés történt, és ebből tragédia jött létre.”50 Beszédes Gyurkó László 1982-ben Kádár János ezen mondataihoz fűzött kommentárja: „Hogy egy kommunista vezető nemzeti tragédiának nevez egy ellenforradalmat, jelzi, milyen összetett folyamatról volt szó.”51 A nemzeti tragédia párt által meghatározott definíciója nem írja felül az összeesküvés és Nagy Imre árulásának elméletét, de nem is hangsúlyozza azt, helyette az események tragikus következményeire helyezi a hangsúlyt, amelyekért egyértelműen Nagy Imrét és az ellenforradalmárokat terheli a felelősség. Ha a párt 1956 témakörét a határozati hanghordozástól eltérő, közvetlenebb hangon a társadalom elé vitte, akkor a nemzeti tragédia mentén tema- tizálta azt, szigorúan megőrizve a hivatalos értékelés kereteit. Erre elsőként 25 évvel az események után, 1981-ben került sor, ahogy ezt tanulmányában Ripp Zoltán is hangsúlyozza, egy olyan időszakban, amikor már felnőtt az a nemzedék, amelynek személyes élménye nem volt a történtekről.52 53 Aczél György iránymutatásai szerint „Ez történt” címmel cikksorozat jelent meg a Népszabadságban,^ rádió- és TV-műsorok szóltak ’56-ról, és szólaltattak meg szemtanúkat. Az évforduló megemlékezéseiben a sorok között mindvégig megbúvó nemzeti tragédia „eszméje” nyíltan így fogalmazódott meg: „A szocialista rendszer megrendülése 1956-ban nemzeti tragédiához vezetett. Kiváló forradalmárok, a rendet védő katonák, semmiben sem vétkes, békés polgárok estek áldozatául, akárcsak félrevezetett fiatalok. De tragikus volt azért is, mert azt a szabadságot és azokat a lehetőségeket veszélyeztette, amelyeket népünk számára 45 hozott el.”54 A pártpolitikai fordulat mögött azonban, vagyis hogy ’56 kérdése a nyilvánosság előtt taglalható témák közé kerülhetett (bár azért még nagyon korlátozott formában), nem az a szándék állt, hogy a párt ’56 értékelését árnyalni kívánta volna, vagy egy újraértékelést kívánt volna előkészíteni. Csupán a kommunikációs stratégia változott, ahol (talán éppen a generációváltástól 50 Idézi Gyurkó László: Arcképvázlat történelmi háttérrel. Bp., Magvető, 1982. 221-222. 51 Uo. 221-222. 52 Ripp Zoltán In: Múltunk 47/1 (2002) 158. 53 Ez történt. Bp., Népszabadság-Kossuth, 1981. 54 Uo. 4. 33
