Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Nagy Imre újratemetésének politikai dimenziói - RETÖRKI könyvek 5. (Lakitelek, 2014)
1. fejezet: Hányszor lehet egy embert eltemetni?
Hányszor lehet egy embert eltemetni? szén azt a veszélyt rejtette magában, hogy „a kádárizmus a sztálini modell érvényességi körébe sorolódik”,20 és a Rákosi-korszak terrorja nem választható el az ’56 utáni megtorlástól. A párt szándéka pedig éppen az volt, hogy „a múltjából a reformkorszakokat emelje ki”,21 és e korszakokat a sztálinizmustól minőségileg megkülönböztesse, ezzel megteremtse annak a lehetőségét, hogy ideológiájának és szerkezeti kereteinek újraértelmezését a párttal és a történelemmel való kontinuitásban vezényelhesse le. Beszédes, ahogyan Fejti György a PB június 14-ei ülésén kommentálja a TIB felhívását: „...a szövege helyenként szélsőséges, nem tárgyszerű a dolog jellege miatt. [...] Sajnálatunkra [az aláírók között] olyan személyek is [vannak], akiknek nem volt szokása ilyen szélsőséges hangvételű nyilatkozat aláírása. Keressük a megfelelő formát arra, hogy azokkal a személyekkel, akikkel más ügyekben kontaktálni szeretnénk, tisztázzuk a pozíciójukat és a felhívás szövegéhez, tartalmához való viszonyukat. Tehát megemlíteném: Hankiss Elemért, Fekete Gyulát, Újhelyi Szilárdot, Mensáros Lászlót, Darvas Ivánt, de lehetne mást is említeni a névsorból.”22 1988. június 16-a, Nagy Imre és társai halálának 30. évfordulója fontos erőpróbát jelentett a hatalomnak és az ellenzéknek egyaránt. A párt erővel kívánt nyomatékot adni annak, hogy a reformok határait és ütemezését ő határozza meg. * 1988. június 16. A forradalom mártírjainak jelképes temetése a párizsi Pere Lachaise temetőben és megemlékezések Budapesten Részletek az MSZMP Politikai Bizottságának 1988. június 14-ei jegyzőkönyvéből: 20 Ripp Zoltán: i. m. 250. 21 1988. október 18-án a PB-ülésen Berecz János amellett érvelt, hogy az elmúlt másfél évtized hibáival tagadják meg a folytonosságot, ezzel szemben vállalják az 1956-ban, „későbbi ellenforradalmi folyamatoktól függetlenül jelentkező", a szocializmus reformjához vezető irányzatot, „amelynek számos forradalmi követelését megvalósította az MSZMP.” Ripp Zoltán: i. m. 250. 22 Lásd Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1988. június 14-én megtartott üléséről. http://www.rév.hu/89/f?p=107:18:2974898155403342:GET_NEXT_PDFP_ID:- NO::P18_PDFP_ID:522 23
