Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
II. Út a második semmisségi törvényhez büntetőítélkezést a sarkaiból kifordító gyakorlat, amely „megteremtette” a jogellenesség nélküli bűnösség lehetőségét. A büntetőjog kidolgozott fogalomrendszere egyik biztosítéka volt az önkény kizárásának. Nem véletlen, hogy ez ellen a jogi fogalomrendszer ellen indult támadás, amelynek az lett az eredménye, hogy a jogi fogalmakat politikai fogalommal helyettesítették. Pl. a Jogellenesség” klasszikus büntetőjogi fogalma helyére lépett a „reakciós” teljesen parttalan politikai fogalma, amely az adott időszakban mindenkit jelentett, aki nem kommunista, vagy nem a kommunista politika támogatója. „Tűrhetetlen volna, hogy a demokratikus haladást biztosító államrendet és államformát reakciós erők szervezkedése akár alakilag jogellenesnek nem minősíthető eszközökkel is veszélyeztesse”191 192 (Kiemelés tőlem. K. F.). Ezzel a„technikával” egy egészen más - másodlagos - normarendszer jött létre. Mindez oda vezetett, hogy a népbíróság kimondta: bűnösség nélkül is el lehet ítélni bárkit, ha magatartása a hatalom ellenére van. A másodlagos normarendszer - amelyet a párthatározatok és elvárások töltöttek ki tartalommal - segítségével - első sorban - az izgatás és lázítás tényállása (BHÖ. 2. 1946: VII. te., 2. §) volt alkalmas a hatalom önkényére. Mindez a MKP célját szolgálta. Az MKP célja kezdettől fogva a kizárólagos hatalom megragadása, a kommunista diktatúra megteremtése volt, ami egyet jelent a polgári társadalom teljes megsemmisítésével, ideértve a társadalom - történetileg kialakult - „fmomszerkezeteinek” felszámolását is. Mindez egyet jelentett azzal, hogy Magyarország elszakad Európától és a szovjet érdekszféra vazallus állama lesz. Az MKP csaknem teljes vezérkara Moszkvából érkezett Magyarországra. Kiemelkedő szerepet játszott a „trojka” - Rákosi Mátyás, Gerő Ernő192 és Farkas Mihály.193 Hozzájuk kapcsoló191 NOT. I. 687/1949/22 ítélet a Mindszenty József bíboros és társai perben 192 Gerő Ernő [születési néven: Singer Jenő] (Terbegec, 1898. júl. 8. - Budapest, 1980. márc. 21.) Kommunista politikus, 1918-tól tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1920-ban Bécsbe emigrált, majd 1922-ben visszatért Magyarországra, ahol 15 évi szabadságvesztésre ítélték. 1924-ben fogolycserével a Szovjetunióba távozik, ahol a Komintern VB munkatársa lett. A spanyol polgárháborúban brigád-parancsnok, a szovjet állambiztonsági szervek ügynöke. 1944. november 5-én tért vissza Magyarországra. Ettől kezdve a kommunista vezetés második embere, a párt KV és a PB tagja (1945-1956), a titkárság tagja (1948-1951), Rákosival és Farkas Mihállyal a titkos honvédelmi bizottság tagja(l950-1853), a miniszterelnök első helyettese és belügyminiszter (1953 júliustól 91
