Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

mes Miklóst, Kopácsi Sándort,130 dr. Szilágyi Józsefet,131 Tildy Zoltánt,132 Maiéter Pált,133 dr. Jánosi Ferencet134 és Vásárhelyi Miklóst az ellenük emelt valamennyi vád alól felmentette. A legfőbb ügyész a törvényességi óvás nyomán részletezte a törvénysértéseket, figyelemmel a tényállás valótlan­ságaira, végül számba vette az eljárási szabályok alkalmazásával kapcsola­tos törvénysértéseket is. Az ügy ilyen felülvizsgálata lehetőséget nyújtott annak tényszerű ki­mutatására, hogy a Nagy Imre-perben az ítélet nem elkövetett bűncselek­mények, hanem eltérő politikai érdekek miatt megtorlásul született. Mindez megteremtette a jogalapot a többi, az első semmisségi törvényhez. Az Igazság Canossa-járása_______________________________________ 130 Kopácsi Sándor, dr. (Miskolc, 1922. március 5. - Toronto, 2001. március 2.) rendőr­tiszt, a forradalmi Budapest rendőrfőkapitánya. Esztergályos (1940-1945), SZDP-tag, 1945-től MKP-tag. 1949-től az MDP KV karhatalmi osztály osztályvezető-helyettese, 2 éves pártfőiskola elvégzése után a rendőrségi pártszervezet titkára. 1952-től Budapest rendőrfőkapitánya. 1956. október 31-től az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának tagja 1956. november 1-től a Nemzetőrség helyettes parancsnoka. 1956. november 5-én Szeröv tábornok tartóztatta le, majd a szovjet követség épületében kínozták. A Nagy Imre-per VI. r. vádlottjaként életfogytiglanra ítélték. 1963. március 25-én szabadult. Fizikai munkásként jogi diplomát szerzett levelező tagozaton, de nem kapott jogászi állást. 1975-ben kiván­dorolt Kanadába, itt dolgozott 1987-ben történt nyugdíjazásáig - mint fizikai munkás. 131 Szilágyi József, dr. (Debrecen 1917. június 17. - Budapest 1958. április 24.) jogász, rendőrtiszt. Debrecenben végzett jogot (1939), 1938-ban az illegális KMP tagja, 1940-ben letartóztatták, 1944. március 15-én szabadult. 1947-1949 között az MKP katonai osztá­lyának vezetője, de a Rajk-per miatt tiltakozott, ezért elbocsátották. Elvégezte esti ta­gozaton a Budapesti Műszaki Egyetemet (1953). Az MDP kizárta soraiból (1956). 1956. október 22-én felszólalt a műegyetem gyűlésén, majd részt vett az október 23-i tünteté­seken. Nagy Imre személyi titkára. 1956. november 4-én a Jugoszláv követségre menekült, ahonnan Kádár ígéretében bízva távozott. A szovjet hatóságok Romániába Snagovba hur­colták. Ügyét elkülönítetten tárgyalták a Nagy Imre-pertől. Halálra ítélték és kivégezték. 132 Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18. - Budapest, 1961. augusztus 4.) református lelkész, politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök. 1910-ben fejezte be teológiai tanul­mányait, majd írországi tanulmányútja után református lelkész. 1917-től politizált 1929-től a Független Kisgazdapárt politikusa. 1936-tól országgyűlési képviselő. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja. 1945. november 15-től 1946. február 1-ig miniszterelnök, ezt köve­tően köztársasági elnök. 1948. július 31-től Rákosi lemondatta. Ezt követőn 1956. májusáig házi őrizetben élt. 1956. október 26-tól 1956. november 4-ig miniszterelnök-helyettes. A Nagy Imre-perben 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1959 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult, ezt követően visszavonultan élt. 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom