Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
A dokumentumot Grósz Károly jegyezte, mint az MSZMP PB javaslatát. A szöveg megállapítja, hogy „Nagy Imre személye, politikai pályája - az MSZMP-ben érvényesülő szemlélet miatt - a legutóbbi időkig egyoldalú értékelést kapott.” Ezután felrója az újonnan alakuló pártoknak és „irányzatok képviselőidnek, hogy a kommunista Nagy Imre örökségét ki akarják sajátítani. Ezt követően méltatta az 1953-1954-es reformkezdeményezést és benne Nagy Imre tevékenységét, majd hangsúlyt kapott, hogy 1956-ban „egyszerre kellett küzdenie szektás-dogmatikus ellenfeleivel a fegyveres harcok megfékezésével, a nemzeti sérelmek következményeivel, a restau- rációs, retrográd törekvésekkel. A közlemény deklarálja: „A megújuló MSZMP számára elfogadhatatlan, bárkit is politikai tetteiért halálra ítélni.” A következőkben sürgeti Nagy Imre perének felülvizsgálatát, amely „körültekintő és felelősségteljes jogi elemző munka segítségével történhet meg.” Összegezve tartalmilag: a párt rehabilitálja Nagy Imrét! S valójában nem volt kíváncsi a jogi processus eredményére, az eljárást csupán - mint mondani szokás - „a rend kedvéért” kellett lefolytatni (hiszen a jogállam felé vettünk irányt.) Horn Gyula a rehabilitációról szóló politikai döntéshez adalékokat fűzött - s ezzel kimondta a felmentést a Nagy Imrét érintő legsúlyosabb vádban. E szerint Nagy Imrének a Varsói Szerződésből való kilépését és a semlegesség deklarálását tartalmazó nyilatkozatát azzal a nem elhanyagolható - de forrásszerűen meg nem jelölt - ténnyel, hogy ti. „az a szovjet vezetőkkel egyeztetve történt... Itt magunk közt elmondom azt is, hogy a múlt héten járt nálunk az SZKP-tól két elvtárs, akik ugyancsak nem cáfolták ennek a tényét.” (Kiemelés tőlem. K. F.) A november 4-t követő időre nézve pedig elmondta: Nagy Imrét „a hivatalos magyar megnyilatkozású állásfoglalásokban” nem érte az a vád, hogy „áruló”. Hozzátette még: „1957 tavaszáig fel sem merült, hogy bíróság elé kell állítani. Még Hruscsov121 is azt üzente az akkori magyar vezetésnek, Kádár Jánosnak, pártbüntetésre gondolnak Nagy Imrével szemben... és I. Az igazságtétel igényének megjelenése 121 Hruscsov, Nyikita Szergejevics (Kalinovka, 1894. április 17. - Moszkva, 1971. szeptember 11.) orosz származású, szovjet kommunista politikus. 1918-ban csatlakozott a Vörös Gárdához s ugyanebben az évben belépett az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. Részt vett a polgárháborúban (1918-1921). 1938-tól 1948-ig az Ukrajnai Kommunista Párt KB vezető titkára. A sztálingrádi csata alatt politikai népbiztos. Sztálin halálát 59
