Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

E sorok szerzőjének határozott véleménye, hogy a Mindszenty-per bírói felülvizsgálata esetén megkerülhetetlen lett volna annak ítéleti kimondása, hogy a szóban forgó korszakban a büntetőjogi bűnösség nem volt jogellenes magatartáshoz kötve.101 A, jogellenesség” büntetőjogi fogalmának felcserélése a politikai „reakciós” fogalommal, a tejes jogbizonytalanság és a diktatúra önkényének szentesítése. Ez pedig alapjaiban rengette volna meg az egész korszak büntető ítélkezését - ide értve a népbíróságok ítélkezését is - s ez 1989-ben vállalhatatlan volt a hatalom számára.

Hasonló politikai sandaság érhető tetten az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásával kapcsolatos ítéletek semmissé nyilvánításakor is. Itt jól tetten érhető érdek annak leplezése, hogy 1956 megtorlása során a Kádár-rendszer megtorló apparátusa épp úgy alkalmazta a konstruált koncepciós pereket, mint az ’50-es évek A VH-ja.

Az egyéni felülvizsgálatok után ítéletben kellett volna kimondani a tényállások konstruált voltát, Tóth Ilona, Brusznyai Árpád, Földes Gábor, Nickelsburg László és a velük együtt elítéltek ügyeiben, és még számos ügyben. Ez azonban csak Nagy Imre és társai ügyében történt meg. S, hogy ez kormányzati szándék (is) volt, azt kézzelfoghatóan bizonyítja Dombach Alajos Magyar Nemzetben megjelent interjúja - amelyet Zinner Tibor is idézett.107 108

„A TIB vezetése egyet kell értsen a kormány ama álláspontjával, hogy az 1956 utáni megtorlási korszak perei közül egyedül Nagy Imre és társai ügyében történjen meg az egyedi felülbírálás, mert az ennek során hozott Legfelsőbb Bírósági döntés alapján egy generális törvénnyel az összes többi ügyben is megsemmisíthető az ítélet. A törvényi megsemmisítés jogi következménye pedig teljes egészében azonos és egyenértékű az egyéni felülvizsgálattal. Minden érintettet - már csak az időtakarékosságra való tekintettel is - arra kérünk: ebbe a megoldásba nyugodjon bele.” Az idézet jól tükrözi a nagyon is egyértelmű politikai szándékot, ami - túl a perjogi kéréI. Az igazságtétel igényének megjelenése

107 „Tűrhetetlen volna, hogy a demokratikus haladást biztosító államrendet és államformát reakciós erők szervezkedése akár alakilag jogellenesnek nem minősíthető eszközökkel is veszélyeztesse.” (Kiemelés tőlem K. F.) - NOT. I. 687/1949/22 ítélet a Mindszenty-perben.

108 Zinner Tibor: Személyes adalékok (is) az első két semmisségi törvény hátteréhez. In.: Büntetőjogi Tanulmányok III. Kairosz Kiadó, Bp. 2002. p. 84-85.

53