Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
Az ülés elején jelen volt Kádár János is, az ügy előadója Fejti György75 76 volt, a PB 1989. február 7-i határozatát terjesztette a KB elé. Ennek lényege: Felül kell vizsgálni az 1945 december és 1962 közötti időszak büntető pereit, fel kell tárni a perekben a koncepciós elemeket és a feltárás eredményeihez képest határozni kell a jogorvoslat módjáról.16 Emlékeztetőül annyit, hogy 1962-ben már volt egy szűk körű felülvizsgálat. Ekkor az ún. munkásmozgalmi pereket77 vizsgálták felül, amelyek 1945-1953 között folytak, s amelyben szociáldemokratákat és kommunistákat egyaránt sújtottak súlyos - több esetben halálos - ítéletekkel, politikai okokból hamis, kínzással kicsikart vallomások alapján. Fejti közölte azt is: „Szembe kellene nézni ezzel a ma nem pontosan ismert problematikával, célszerű lenne létrehozni történészekből, jogászokból egy olyan bizottságot - a kormány kémé fel a bizottság vezetésére a megfelelő személyt és az igazságügyi miniszterrel egyetértésben lehetne összeállítani ezt a bizottságot -, amelyiknek az lenne a funkciója, hogy ebben a megjelölt időszakban politikai szempontból elsősorban és csak másodsorban jogi szempontból mérlegelje ezeket az eseteket, hol nagy valószínűséggel az adott perben koncepciós elemek lehetnek jelen. Mi lenne az értelme ennek a vizsgálatnak? Elsősorban az, hogy bizonyos politikai és jogi tanúságokat önmagunk számára levonjunk, e mellett azonban az is lenne a célja és értelme, hogy ahol lehet és ahol szükséges, bizonyos korrekciók történjenek, de hogy ezeknek a korrekcióknak mi legyen a módja, mi legyen a tartalma, azt nem Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ 75 Fejti György (Sátoraljaújhely, 1946. március 10.) 1969-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnök és műszaki tanár szakán, 1968-tól MSZMP tag. Elvégezte az MSZMP Politikai Főiskoláját is. Egyetemi tanársegéd, majd a KISZ KB munkatársa, 1974-től a szervezési osztály vezetője, 1976-tól a KISZ KB titkára. 1979-től az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztály helyettes vezetője. 1980 decemberétől 1984- ig a KISZ KB első titkára. 1984 decembertől az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottságának első titkára. 1987 júniusától az MSZMP adminisztratív ügyekért felelős KB titkára. 1980-tól az MSZMP KB tagja. 1989 áprilisától a rendszerváltozás feltételeiről szóló háromoldalú egyeztető tárgyalásokon az MSZMP tárgyaló küldöttségének helyettes vezetője. 1989 júliusától a Politikai Intéző Bizottság tagja. 1989 októberétől visszavonult a politikai élettől. 76 Jkv. 1993.1. p. 391-393. 77 Kahler: Gondolatok a koncepciós perekről, p. 31., Zinner-Szakács: Törvénytelen szocializmus. p. 55-64. Ez a percsoport több mint 500 embert érintett. 40
