Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

I. Az igazságtétel igényének megjelenése

társadalomra. Az 1989. február 10-11-én megtartott KB-ülés39 jól tükrözi e kardinális kérdés körül folyó vitát. E helyen a vita néhány mozzanatát idézzük fel - a teljesség igénye nélkül:

Grósz Károly élesen reagált40 a Pozsgay-bejelentésre:

„Levelek ezrei érkeztek a párttagoktól, kollektíváktól a Központi Bizottság, a Népszabadság szerkesztőségében, a megyei pártbizottságokhoz. Csak én több mint 500, zömmel kollektívák által aláírt levelet kaptam. A tiltakozás demonstrálásaként sok százan visszaadták párttagsági könyvüket. A levélírók többsége, a testületi állásfoglalások elhatárolják magukat a nyilatkozat tartalmától és formájától.”

Ugyanakkor voltak olyanok is - nem is kevesen -, akik egyetértenek az 1956-os események új értékelésével és nem okozott gondot számukra a nyilvánosságra hozatal módja sem.

Grósz beszélt a PB január 31-i rendkívüli ülésén is, ahol ugyancsak vita volt a kérdésről, „a Politikai Bizottság tagjai41 az 1956-os események ilyen értékelését (ti. a népfelkelés minősítést - K. F.) egyoldalúnak tartják. Véleményük szerint a korábbi egyoldalúsággal szemben ez egy másik egyoldalúság elfogadását jelenti”. Kifogásolta Grósz a közzététel módját is, hogy ti. „egy Központi Bizottság által kiküldött munkabizottság vizsgálatának eredményét úgy teszi közzé, hogy megkerüli a Központi Bizottságot, a munkabizottság megbízóját.”

1956. november 4. után a megyei PB vezetője. 1961-től az MSZMP KB agitációs és propaganda osztály munkatársa, miközben a Magyar Rádió és Televízió párttitkára. 1968- tól az említett osztály helyettes vezetője. 1979-től az MSZMP Borsod megyei bizottságának első titkára. 1980-tól KB-tag, 1984—1987 között a budapesti pártbizottság első titkára. 1987-től miniszterelnök. 1988-tól az MSZMP főtitkára, aki a rendszer bizonyos megváltoztatása során is ragaszkodott a Varsói Szerződés fenntartásához. Az MSZMP 1989-es rendkívüli kongresszusán nem lép át az MSZP-be, hanem az MSZMP újjászervezésén dolgozott. 1990-ben lemondott MSZMP KB tagságáról és visszavonult.

39 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei 1. Magyar Országos Levéltár, Bp., 1993. (sorozatszerkesztő Lakos János, kötet szerkesztő Soós László, lábjegyzetek: S. Kosztric Anna, Lakos János, Némethné Vágyi Karola, Soós László, T. Varga György), továbbiakban: Jkv. 1993. p. 1-204.

40 Grósz előadása: Jkv. 1993. p. 3-16.

41 A PB tagjai 1988. május 22-től 1989. október 6-ig: Berecz János, Csehák Judit, Grósz Károly, Hámori Csaba, Iványi Pál, Lukács János, Németh Miklós, Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Szabó István, Tatai Ilona.

23