Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény
Az Igazság Canossa-járása A TIB nevében és programjában megjelenik tehát - ha részleteiben nem is fejtették ki - az igazságtétel, egyik oldala a sértettek részére történő igazságszolgáltatás, ugyanakkor nincs utalás a főbenjáró bűnök elkövetőinek törvényes felelősségre vonására, csupán arra, hogy a törvénytelenségeket fel kell tárni és valós történelmet kell a társadalom tudomására hozni. Az igazságtétel magvetése - erkölcsi és jogi vonatkozásban, de hogyan...? Amikor a kommunista diktatúra évtizedeinek utolsó évében már komolyan lehetett gondolni a demokratikus intézmények újjászervezésére és - embrionális formában ugyan, de — a jogállam mércéje kezdett alapul szolgálni, a diktatúra tetteinek megmérettetésénél szembe kellett nézni azokkal a mérhetetlen - emberéletben, anyagiakban és erkölcsiekben okozott - károkkal, amelyeket a diktatúra évtizedei okoztak. Ide számítva a koalíciós időnek nevezett 1945-1948 közötti időszakot is, amikor a „veszélyeztetett demokrácia” (M. Kiss Sándor) idején javában folytak a koncepciós perek és a politikai rendőrség terrorizálta a társadalmat. Az igazságtétel fókuszába - érthető módon - először a sérelmet szenvedett milliók erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja került, de nem nehéz belátni, hogy ez csupán az igazságtétel egyik oldala, még akkor is, ha a jogi rehabilitáción túl bizonyos anyagi jóvátétel is társul hozzá. Az igazságtételen - nem csak e sorok írójának álláspontja szerint - olyan folyamat értendő, amelynek során a kiépülő alkotmányos jogállam egyfelől választ keres az elmúlt közel fél évszázad diktatúráinak injúriáira - s orvosolja azokat -, másrészt megszünteti a diktatúra elnyomó struktúráját és diszkriminatív rendszerét. Mindebből következik, hogy az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és - az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető - anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását és elméleti bírálatát jelenti. Gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azo20
