Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.
V. A Zétényi-javaslat c) a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek az ellenséges hatalom fegyveres erőiben szolgálatra kényszerítése, a hadifoglyoknak vagy védett személyeknek attól a jogától való megfosztása, hogy a jelen egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályos és pártatlan eljárás alapján ítéljenek felette, a törvénytelen elhurcolás vagy áthelyezés, a törvénytelen visszatartás és a túszok szedése tényállásai esetében - az 1878. évi V. törvény 324-325. §-ára (BHÖ 379-381. pontja), illetőleg a Btk. 175. §-ára tekintettel - hat hónaptól három évig, a sértett halála esetén a Btk. 166. §-ának (4) bekezdésére tekintettel - öt évig terjedő szabadság- vesztés; d) a vagyontárgyaknak a katonai szükség által nem indokolt, nagymérvű, törvénytelen és önkényes megsemmisítése és eltulajdonítása tényállása esetében - az 1878. évi V. törvény 344-349. §-ára és az 1948. évi XLVIII, törvény 35. §-ának (1) bekezdésére (BHÖ 433-437. pontja), a Btk. 321. §-ában foglalt megkülönböztetésre tekintettel - két évtől nyolc évig, öt évtől tíz évig, illetőleg öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. 2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt bűncselekmények miatt a) a nyomozásra kizárólag a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal; b) a bírósági eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. (2) Az 1. §-ban felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásra egyebekben a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. 3. § Ez a törvény a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba. Az 1993. évi XC. törvény - a maga nemében - különlegesség a magyar jogtörténetben. A törvény nem más, mint törvényértelmezés törvénnyel. Az a sajátos helyzet állt ugyanis elő, hogy a jogalkalmazó hatóságok - a rendőrség és az ügyészség - az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett erőszakos bűncselekményekre nem alkalmazta az 1954. évi 32. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett Genfi Konvenciókat, hanem a Magyar Btk-ban szereplő bűncselekmények miatt (pl. emberölés) az eljárást elévülés okából megszüntette. A törvényhozásnak ezért nem volt más lehetősége, mint külön törvénnyel kötelezni a jogalkalmazót annak a nemzetközi jognak az alkalmazására, amelyet egyébként e nélkül is kötelesek lettek volna alkalmazni a nyomozóhatóságok. A Genfben kötött szerződések (genfi jog) alapvető büntetőjogi kihatása ugyanis az, hogy megváltoztatja a bűncselekmények jogi tárgyát. A Genfi Egyezményekkel védett személyek körében tehát az egyes ember életét, testi épségét stb. támadó bűncselekmények jogi tárgya helyébe az emberiesség 197
