Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.
V. A Zétényi-j avaslat A munka elkezdésekor Jobbágyi Gábor meghívott konzultációra az ügyben - magánemberként - s innen közvetlenül értesültem a két szerző koncepciójáról. Javaslatuk- az egyes tényállásokat illetően - az ENSZ közgyűlés 1991. szeptember 11-én A/46/405 sz. határozatával jóváhagyott nemzetközi büntetőjogi kódex tervezetet vette alapul. A Bruhács-Jobbágyi által elkészített KDNP-s tervezet elkészült és azt 1992. november 4-én benyújtották az Országgyűlésnek. „Az 1956. október 23-át követő időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények büntethetőségéről” címen jegyzett törvényjavaslat szerint az 1963. április 3-ig elkövetett súlyos bűncselekmények - gyilkosság, kínzás, deportálás - elbírálására a nemzetközi büntető törvénykönyv javaslat alapul vételével, és - a nemzetközi jog ide vonatkozó rendelkezései szerint - az elévülés kizárásával. 1992. október 14-én magához hivatott Balsai István igazságügyminiszter. A megbeszélésen jelen volt még Sándorfí György kabinetfőnök is. A miniszter közölte: a miniszterelnök elrendelte egy olyan törvény- javaslat kidolgozását, amelynek elvi alapjai nem ütköznek az AB 11/1992 AB határozatába foglalt tilalmakba s egyben kifejezésre juttatta, hogy Zé- tényi Zsolt most készülő törvényjavaslata nem jelent megoldást. A megbeszélésen rosszallását is kifejezte, mert a Bruhács-Jobbágyi javaslat kidolgozásánál tartott konzultáción részt vettem. Kötelezvényt kért írásban arra nézve, hogy ezt követően kizárólag a „kormányjavaslat sikere érdekében fejtek ki tevékenységet. Más javaslat kidolgozásában nem veszek részt.” Ezen a megbeszélésen szembesültem először a miniszterelnök utasításával, amely számomra több jelentést hordozott. Elsősorban azt, hogy ez időtől kezdve jelent feladatot az IM számára a kérdés megoldása, amely eddig Zétényi Zsolt feladata volt. A másik fontos információ az volt, hogy a miniszterelnök az igazságtétel kérdésében kapcsolatban áll az AB elnökével s abból, hogy a miniszterelnök a folyamatban lévő Zétényi-tervezet helyett más megoldást keres, arra kellett következtetni, hogy Zétényi újabb megoldási javaslatát az AB nem fogadja el. (Ez a feltevésem nem sokkal később be is igazolódott) A harmadik információ azt az üzenetet hordozta, hogy a kérdés megoldása első sorban a miniszterelnök kormánypárton belüli helyzetének megszilárdítása érdekében lényeges, hiszen az eddigi - és a várható - fiaskó 193
