Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.

__________ egy merőbben jogállam-ellenes eljárásjogi szerkezetet használt fel az igaz­ságtétel ellehetetlenítésére egy olyan jogi megoldással szemben, amely a büntethetőséget megszüntető ok (elévülés) létének vagy nem létének meg­állapítását a független bíróság döntésére kívánta bízni. Az AB e két döntése nem hagyott kétséget a felől, hogy a magyar jog keretei között nem ad lehetőséget a kommunista vezetésű időszakban elkö­vetett főbenjáró bűnök elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonására. Az Igazság Canossa-járása_______________________________________ Lép a Kormány Túl vagyunk a Zétényi-Takács-j avaslaton alapuló törvény megsem­misítésén és túl az európai jogtudósok Gellértben tartott konferenciáján. Zétényi Zsolt az MDF frakció támogatásával megkezdte újabb javaslatának kidolgozását, amely - számos jogtudós véleménye szerint is - nem ütközik az AB által felállított tilalomfákba, pontosabban fogalmazva a „láthatatlan alkotmányba.” Zétényi megoldási javaslatáról természetesen tájékozott volt a minisz­terelnök is. A nagy csalódás után a kormányt támogató KDNP-hoz tartozó két jogtudós más úton keresett választ az igazságtétel kérdésére. Bruhács János349 a nemzetközi jog professzora és Jobbágyi Gábor350 a civilisztika professzora dolgozta ki azt a törvényjavaslatot, amely szerint a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveit és normáit közvetlenül kell érvényesíteni a magyar büntetőjogi ítélkezésben. 349 Bruhács János, dr. (Pécs, 1939. szept. 23.) nemzetközi jogász, jogtudós, egyetemi tanár. A pécsi jogi karon szerzett diplomát (1964). A pécsi egyetemen a nemzetközi jogi tanszéken tanársegéd (1963-1969), adjunktus (1969-1979), docens (1979-1994), majd professzor 2009-ig, ezt követően professzor emeritus. 1996 és 1997-ben alkotmánybíró jelölt, de a parlamentben a szükséges többséget nem kapta meg. 350 Jobbágyi Gábor, dr. (Budapest, 1947. április 10.) jogtudós, a civilisztika professzora. Jogi diplomáját az ELTE-n szerezte (1973), ügyvédjelölt, ügyvéd jogtanácsos (1973-1982), majd a Miskolci Jogi Kar polgári jogi tanszékének oktatója, adjunktus (1982), majd docens (1988). 1995-től egyetemi tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtu­dományi Kara Magánjogi Intézetének vezetője. 1999-től a Győri Széchenyi Egyetem professzora. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom