Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
V. A zétényi-javaslat - az országgyűlés határoz - újabb bukások - az AB-n az 1993. évi XC. TV.
ságot feljogosító rendelkezést az AB „alapvető, garanciális eljárási szabásnak tekinti, felülírva ezzel minden olyan lehetőséget, amely bírói kézbe tenné le az elévülés tényének megállapíthatóságát. Ezzel az AB a nyomozóhatóságot abban a sarkalatos kérdésbe, hogy elévülés vagy naturális időmúlás folyt-e a bíróság fölé helyezi lényegében oly módon, hogy a puszta időmúlás tényét vélelmezi elévülésnek, s ez ellen semmilyen bírói jogorvoslatot nem biztosít. A két - tárgyalt - AB-határozat tarthatatlan voltára Zlinszky János különvéleményében mutatott rá. A 41/1993-as AB-határozathoz csatolt különvéleményében három kérdést vetett fel: joga volt-e az Országgyűlésnek a sérelmezett elvi állásfoglalás kiadására;- vizsgálhatja-e az Alkotmánybíróság a sérelmezett elvi állásfoglalás alkotmányellenességét;- a sérelmezett elvi állásfoglalás alkotmányellenes-e.” Az első kérdésre az 1987. évi XI. tv. (a jogalkotásról szóló törvény) 54. §-ára hivatkozva kifejti, hogy a szóban forgó törvény „az Országgyűlésnek a jogszabályt értelmező elvi állásfoglalását az állami irányítás egyéb jogi eszközei, azokon belül pedig a jogi iránymutatások közé sorolja. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei nem jogszabályok, hanem állami szervek határozati formában meghozott általános érvényű döntései és jogi iránymutatásai.” Zlinszky János megállapítja, „hogy az Országgyűlésnek jogában állt a sérelmezett elvi állásfoglalást meghozni.” A második kérdésre válaszolva megállapítja, hogy a vizsgált elvi határozatnak , jogi kötelező ereje nincs, egyetlen államhatalmi szervre - köztük a bíróságokra - sem kötelező. Ebből következően - tartalmától függetlenül - nem ütközhet sem az Alkotmányba sem más jogszabályba, így formai alkotmányellenessége ez okon kizárt. Nem ellentétes az Alkotmánybíróság határozatával, nem jelent az elévülés elbírálásába való utólagos törvényhozói beavatkozást. Célja jogszabály értelmezése...” Ami a harmadik kérdési illeti, Zlinszky János kifejti: „Az Alkotmánybíróság jelen határozatában foglalt többségi álláspont szerint az Országgyűlés határozata tartalmilag azért alkotmányellenes, mert burkolt formában visszamenőlegesen változtatja meg a büntető normákat, új normát állít fel. Nem értek egyet a tartalmi alkotmányellenességre vonatAz Igazság Canossa-járása_______________________________________ 190
