Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év

IV. Az igazságtétel veresége hiszen nem volt bűnüldözés.” S hangot adott annak is, hogy a parlament „egy tisztázó rendelkezést hozhatna, hogy az elévülés szünetelt.” Később látni fogjuk, ez az országgyűlési határozat meg is született, de sorsa osztozott a Zétényi-Takács-féle törvényjavaslat sorsában. A konferencia következő előadója a Szövetségi Bíróság mellett működő államügyész, Dr. Kari Heinz Schnarr volt.338 A gyakorló jogász előadásában az NDK megszűnése utáni jogi hely­zetet ismertette, majd kifejtette: „...más kérdés, hogy jogként kell-e akcep­tálni azt, amit egy embert megvető rendszer törvény formájába öntött, vagy ezen törvény végrehajtása során döntött.” Álláspontja - s a hivatalos német álláspont szerint is - „erőszakos és önkényes tetteket, amelyeket a törvény­nek csak a látszatával követtek el, nem lehet ítéletnek értékelni.” Arra az önmaga által feltett kérdésre, „hogy milyen feladat juthat a büntetőjognak a politikai jogtalanság leküzdésében” hangsúlyozta: „A büntetőjog nem egyetemes gyógyszer arra, hogy hibás társadalmi fejlődést átfogóan felderítsen, állami jogtalanságot történelmileg feldolgoz­zon és politikai fejlődéseket előre lendítsen... ez a kijelentés nem érinti a törvényesség elvét és szükségességét annak, hogy üldözendő ami bünteten­dő volt, és ma is büntetendő.” A külföldi előadók közül az utolsó Jacques Verhaegen belga professzor volt a Louvaini Katolikus Egyetemről.339 A nagyívű előadás első részében a belga büntető törvénykönyv rendelkezéseiről és a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények megfogalmazásáról és gyakorlatáról szólt, míg a későbbiekben a belga jogrendszer elévülési szabályait ismertette, ezen belül „az állam külső biztonsága ellen elkövetett cselekmények esetében kimon­dott halálos ítéletek elévülését meghosszabbító” törvényt. (Kiemelés az ere­detiben. K. F.) Később a professzor kifejtette - a magyar jogban ismeretlen - „az álla­mi szervek által elkövetett bűncselekmények” fogalmát és a joggyakorlat ezzel kapcsolatos nehézségeit, valamint a megelőzés fontosságát. Azokról a bűnökről azonban, amelyet a Zétényi-Takács-j avaslat szerint az országgyű­338 Kari Heinz Schnarr: A múlt feldolgozása és a vele való szembesülés a poszt- kommunista rendszerekben. In: Konferencia kötet, p. 72-78. 339 Jacques Verhaegen: Az állami bűncselekmények üldözésének tétje és nehézségei. In: Konferencia kötet, p. 79-96. 181

Next

/
Oldalképek
Tartalom