Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
IV. Az igazságtétel veresége - konferenciák - a kormány törvényjavaslata - az 1992-es év
szólítja fel, hogy azokat a bűncselekményeket is üldözze, amelyek ugyan már elévültek, de a bíróság egyedi esetben az elévülésnyugvást még nem elévültnek tekintheti.” B. Sharon Byrd javaslatát hallva egyrészt csodálkoztam, másrészt örültem, hiszen ugyanerre a konferenciára készülve ugyanezen javaslatot terjesztettem elő, mint arról a későbbiekben még szó lesz. A következő felszólaló Joachim Hermann, az Ausburgi Egyetem professzora volt.332 Sajátos a felismerés: „A bíróság (az AB-ról van szó K. F.) egyértelmű és eltökélt hangjából felismerhető, hogy a magyar nép alkotmányjogi tanító- mesterének szerepében látta magát.” Ez a nem minden irónia mentes mondat azután tételes kritikát is vont maga után, összehasonlítva a német alkotmánybíróság eltérő nézetrendszerére utalva, amelyek részben a nemzetiszocialista, részben az NDK megszűnése után kialakult helyzet kezelését illeti. Ehhez képest tényszerűen megállapította: „...hogy a Szövetségi Köztársaság törvénye a visszamenő hatály tilalmával kapcsolatban sokrétűen más úton járt, mint a Magyar Alkotmánybíróság.” Joachim Hruschka professzor - az Erlangeni Egyetemről - előadásában333 először a jogállam történetileg kialakult fogalmát elemezte, majd szólt az elévülésről. Előrebocsátotta, hogy „Az európai kontinensen a bűncselekmények elévülésének eredete a római civiljogban található”, majd levezette a német Anselm Feuerbach334, Grotius335 és Kant336 nézeteit fejtette ki, utóbbinál hangsúlyozva: „A jogtalanság az idő elteltével nem válik jogossá, és a vétkesség nem válik ártatlansággá. Egy jogos büntetés az idő elteltével nem válik jogtalanná.” _______________ IV. Az igazságtétel veresége 332 Joachim Hermann: A felelősség problémája a fasiszta és a kommunista diktatúrákban állampolitikai okokból elkövetett bűncselekményekért — meddig érnek a jogállam lehetőségei? In: Konferencia kötet, p. 46-52. 333 Joachim Hruschka: Jogállam és büntetőjogi elévülés. In: Konferencia kötet, p. 53-62. 334 Anselm Feuerbach (Speyer, 1824. szeptemberi. - Venice, 1880.június 4.) német jogtudós, a német büntetőjog egyik megalapozója 335 Hugo Grotius (Delft, 1583. április 10. - Rostok, 1645. augusztus 28.) jogtudós, a természetjog atyja, a nemzetközi jog alapjainak megalkotója. 336 Immánuel Kant (Königsber, 1724. április 22. - Königsber, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője 179
