Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

csoportfőnökség) - bízta az erőszak alkalmazását, s csak ritkán alkalmazott bírósági eljárást.20

A változó külső és belső körülmények a ’70-es, ’80-as évek fordulóján már lehetővé tették - igen szűk körben - ellenzéki hangok megjelenését.

Ennek első nyoma Bibó István 1979 májusi temetésén Kenedi János és Illyés Gyula beszédei, az utóbbit sokan a demokratikus ellenzék első nyilvános megszólalásának tekintették.

Kádár János természetesen tudott az ellenzéki értelmiségiekről. 1985 őszén Mihail Gorbacsowal21 - a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) új főtitkárával - történt találkozón kifejtette: „Országunkban létezik ellenzék: néhány társadalomtudós, szociológus, az értelmiség képviselői, írók. Nincsenek sokan. Szerveződő csoportoknak is lehet őket nevezni abban az értelemben, hogy 50-60 ember időnként találkozik. A nyugatiak megkeresik, támogatják őket... Felmerül a kérdés mit tegyünk velük. Adminisztratív intézkedéseket csak végső esetben foganatosíthatunk velük szemben, mivel nem kívánunk ingyen reklámot csinálni ezeknek az embereknek. Időnként ellenőrizzük az ellenzéki elemeket, elkobozzuk sokszorosító gépeiket, de ha kell, tudunk gorombábbak is lenni.”22

Szélesebb körű volt az 1985. június 14-16-án Monoron tartott ellenzéki tanácskozás valamint az 1987. szeptember 27-én Lakiteleken - Lezsák Sándor23 telkén - összehívott, a nép-nemzeti gondolat jegyében politizálok taAz Igazság Canossa-járása__________________________________________

20 Erről részletesen a harmadik semmisségi törvénnyel kapcsolatban szólunk.

21 Gorbacsov, Mihail (Privolnoj, 1931. márc. 2.) Orosz nemzetiségű szovjet politikus, a Szovjetunió utolsó elnöke. 15 éves korától kombájnos. 1950-ben felvették a Moszkvai Egyetem Jogi Karára 1955-ben szerzett diplomát, majd agrár-közgazdászként is diplomázott (1966). 1952-től az SZKP tagja, 1970-től a párt mezőgazdasági ügyekért felelős titkára, 1971-től az SZKP KB tagja, 1974-től a Legfelsőbb Tanács Tagja, 1979-től PB-tag. 1985-től az SZKP főtitkára majd a Szovjetunió elnöke. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. 1991. december 25-én lemondott elnöki tisztségéről.

22 Idézi: Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége in. Rubicon 2002/6-7. p. 65.

23 Lezsák Sándor (Kispest, 1949. október 30.) tanár, költő, politikus. 1968-ban érettségi után fizikai munkás, majd tanyasi iskolában képesítés nélküli tanító (1969). Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát (1975). Az MDF alapító tagja, elnökségi tagja, elnöke (1996-1999). 1994-től országgyűlési képviselő. 2005-ben kizárták az MDF-ből a Lakiteleki munkacsoport megalakítására hivatkozással. FIDESZ-KDNP színekben politizált tovább - megalakítva a Nemzeti Fórumot. Az Országgyűlés alelnöke 2006-tól.

14