Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
tűm274 275 lényegében összecseng dr Györgyi Kálmán215 legfőbb ügyésznek az Országgyűlés alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottsága felkérése alapján elkészített és ugyanitt előadott276 véleményével. Eszerint az igazságtételnek az elévülési idő „feloldásával” történő megoldása egyfajta visszamenőleges ítélkezés és ezért aggályokat vet fel, mint jogállami megoldás. Györgyi Kálmán ugyanazon a véleményen volt, mint a hat felsorolt szerző közös álláspontja: „Nem látható előre, hogy az Alkotmánybíróság hogyan értelmezi a jogállami klauzulát.” Györgyi Kálmán megfogalmazásában:277 „Megítélésem szerint abból, hogy Magyarország jogállam, az következik, hogy az általános jogállami követelményeknek, elveknek is meg kell felelnie minden törvénynek. Ezzel azt kívánom mondani, hogy a jogállamnak lehetnek olyan követelményei, amelyek nem nyernek tételes szabályozást az Alkotmány egyéb helyein, vagy megfordítva: a jogállami követelmények nem merülnek ki abban, hogy a tervezett törvény az Alkotmány egyéb tételes szabályaiba nem ütközik. Röviden: az Alkotmány 2 § (1) bekezdésében meghatározott »jogállam« önálló értelmezés útján kibontandó normatív tartalommal rendelkezik... Ha tehát olyan törvény megalkotására alakul ki politikai akarat, amely a már bekövetkezett elévülés ellenére kívánja újból megnyitni elévült bűncselekmények büntethetőségét, szembe kell nézni az általános jogállami megfontolásokkal.” Földvári József professzor ugyanakkor az alábbiak szerint fogalmaz:278 „Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozni, hogy a benyújtott törvénytervezet az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem sérti... Más vonatkozásban azonban általánosan elfogadott a súlyosabb törvény visszaható erejének kimonIII. A harmadik semmisségi törvény 274 Megjelent: Magyar Jog, 1991., 11. p. 641-645. 275 Györgyi Kálmán, dr. (Budapest, 1939. május 24.) jogász, egyetemei tanár, legfőbb ügyész. Az ELTE-n szerzett jogi diplomát (1964). A büntetőjogi tanszéken gyakornok, tanársegéd (1965-1969), adjunktus, majd docens (1979-1990). 1969-1970-ben Freiburg- ban vendégtanár. 1974-1978 között az IM büntetőjogi kodifikációs bizottság tagja. 1990- től legfőbb ügyész 2000. március 6-i lemondásáig, majd az IM.-ban a büntetőjogi ko- difikációért felelős miniszteri biztos. 276 Az 1991. május 22-i ülésen. 277 Györgyi Kálmán: Elaborátum az elévülési törvény szabályairól - kézirat 278 Földvári József: Szakvélemény az elévülési törvényről - kézirat 139
