Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
III. A harmadik semmisségi törvény - a semmisség törvények deficitje - a zétényi-takács- javaslat - a nagy összecsapás - az 1991-92-es év
rására és elemzésére.” A javaslatot - bár a Ház napirendre tűzte - érdemben nem tárgyalták meg. Tény, hogy az Antall-kormány a forradalom résztvevői ellen elkövetett súlyos bűncselekmények felelősségre vonását lehetővé tevő törvényjavaslatot sem nyújtott be az országgyűlésnek, nem szólva a kommunista diktatúra egész időszakáról. A legnagyobb kormánypárti frakció - az MDF frakció dr. Kónya Imre frakcióvezető vezetésével - kapta feladatul az igazságtételi törvényjavaslat kidolgozását. Mint már arról korábban említés történt, a jogfilozófiai alapokat a miniszterelnöki tanácsadó testületé, közelebbről Varga Csaba professzor, jogfilozófus fektette le. A kodifikációs „aprómunka” Zétényi Zsoltra, Kónya Imrére és Kónyáné Kutrucz Katalinra hárult. 1991. május 9-én Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, amely a Büntető Törvénykönyv (Btk.) elévülési szabályainak módosítását célozta meg.258 A 2800-as számon benyújtott képviselői indítvány hiteles szövege a következő: „Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság büntető törvénykönyvéről szóló 1978. évi IV. tv. módosításáról. 1. § A Btk. 2. § jelenlegi szövege első bekezdéssé (1) változik és kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: (2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a törvény 34/A §-ában megjelölt büntettek elbírálását az ott meghatározott feltételek megléte esetén, az elkövetéskor hatályban volt törvény szerint. 2. § A Btk. kiegészül az alábbi 34/A §-sal: 34/A. § 1990. május 2-án kezdődik az 1878. V. törvénycikk 278-280. §-a, az 1961. évi V. törvény 253. § (l)-(2) bekezdése, az 1978. évi IV. törvény 166. § (1)- (2) bekezdése szerint minősülő emberölés, az 1930: III. törvénycikk 58. § szerint minősülő hűtlenség, az 1961. évi V. törvény 129. §-a, illetve az 1978. évi IV. törvény 144. §-a szerint minősülő hazaárulás büntethetőségének elévülése, ha a bűn- cselekményt 1944. december 21. és 1990. május 2-a közötti időben követték el és az állam nem érvényesítette büntetőigényét. 3. § A Btk. 87. §-a (4), (5) bekezdésének számozása (5), (6)-ra változik. A 87. § egyidejűleg kiegészül az alábbi (4) bekezdéssel: Az Igazság Canossa-járása__________________________________________ 258 A hiteles szöveget közli Zétényi: Mi a teendő..., p.453-454. 134