Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
Az 1990. július 5-i kormányülés tárgyalt az MDF frakció által szignált tervezetről, s annak egy részéről közvetlen intézkedéseket hozott. így az MTA elnökét felkérte történész szakbizottság létrehozására. Javaslatot tett az országgyűlésnek a korábbi vagyonnal kapcsolatos felülvizsgálati bizottság felállítására. Intézkedett a Jogállammal összeegyeztethetetlen alapon számított nyugdíjak korrigálására”, maximálta a vállalati vezetők prémiumát és újrapályáztatását, illetve a belügyminiszter a lőfegyverek tartásáról szóló javaslatot dolgozott ki.245 246 A kérdés legneuralgikusabb pontja a büntetőjogi felelősségre vonás azonban még rögös út elé nézett, amelyről a következő fejezetben részletesen szólunk. Most még tekintsünk a Kónya-Pető2^-vitára. Az 1991. november 16-i vitában - amely nagyközönség előtt a közszolgálati televízió közvetítésével folyt - Kónya Imre a „szigorúan a törvény kereti között” történő felelősségre vonás mellett érvelt, amelyet a kormányzat a legsúlyosabb bűnökért kíván érvényesíteni. Pető Iván a büntetőjogi felelősségre vonást ellenezve a „demokratikus jogállam felépítése” mellett érvelt, nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás folytonos tágításának veszélye áll fenn. „Lefelé nincs megállás..., leszámolásokat fognak követelni”. A közönség soraiban felszólalók indulatos kirohanásai valójában lehetetlenné tettek minden tárgyszerű vitát. A büntetőjogi felelősségre vonás ellenzőinek - egy később Horn Gyula által a parlamentben is előadott „érve” - is megjelent. A közönség soraiból felszólaló egyik tanárnő azt hangoztatta, hogy a kommunizmus időszakában mindenki bűnös volt, „mindenki benne volt” s ezért nem lehet felelősségre vonni senkit. A Kónya-Pető-vitában elhangzottak nem mozdították elő az igazság- tétel ügyét. II. Út a második semmisségi törvényhez 245 Kónya: Kézirat, p.7. 246 Pető Iván, dr. (Budapest, 1946. augusztus 29.) történész, politikus. Az ELTE bölcsész karán szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. 1978-ban doktorált. Az Új Magyar Központi Levéltár munkatársa, majd tudományos főmunkatársa. A Beszélő c. ellenzéki szamizdat folyóirat szerzője Ada Pál álnéven. 1988 májusától a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd - novembertől - az SZDSZ alapító tagja és elnöke 1992-1997 között. 1990-2010 között pártja országgyűlési képviselője. 119
