Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)
II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év
II. Út a második semmisségi törvényhez A Justitia-terv - városi legendák és a valóság 1990. augusztus végén a magyar sajtó az MDF Justitia-tervétől volt hangos. A balliberális sajtó - amely a ’90-es évek elején csaknem a teljes sajtófelületet lefedte - mindent elkövetett, hogy az érzelmeket a lehető legnagyobb mértékben felkorbácsolja a kommunista rendszer felelőseivel szemben teendő bármilyen lépés ellen. Boszorkányüldözésről, a 800 ezer párttag és családjuk zaklatásáról lehetett olvasni minden nap csaknem minden újságban, valamint a közszolgálati elektronikus média számos adásában. Arról, hogy valójában mi a Justitia-terv valós tartalma, elvi alapja, szinte szó sem esett, vagy ha igen, olyan beállításban, hogy az úgysem felel meg a valóságnak, és a felelősségre vonás széles körben kiterjed és felborítja a társadalom békéjét. A politológusok - mint arra Kovács Évának a Kónya-dolgozattal kapcsolatos írására hivatkozva már említést tettünk - úgy összegezték a Justitia-terv lényegét, hogy az MDF az 1956 utáni gazdasági, politikai, kulturális elit teljeskörű átvilágítását tervezi és büntető eljárásokat kíván indítani az ország katasztrofális helyzetéért felelős személyekkel szemben.235 Az előbbiekhez hasonlóan vélekedett a jogász Lamm Vanda236 (álláspontjára a későbbiekben visszatérünk). Varga Csaba237 jogfilozófia professzor - az Antall238-kormány miniszterelnöki főtanácsadója, akinek jelentős része volt az igazságtétel jogfilo235 Kovács Éva: id. mű. In. Politikatudományi Szemle, 1995. 3. p. 78-88. 236 Lamm Vanda, dr. (Budapest, 1945. március 26.) jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus. Az ELTE jogi karán szerzett diplomát 1967-ben. A MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársa, majd tudományos tanácsadó, 1991-től az Intézet igazgatója. A miskolcijogi kar nemzetközi jogi tanszékének docense, majd professzora (1984 -1989). 1999- től a Széchenyi István Egyetem nemzetközi köz- és magánjogi tanszékének vezetője. Akadémikus (2013). 237 Varga Csaba, dr. (1941) jogtudós, jogfilozóíus. 1965-ben Pécsett szerzett jogi diplomát. A MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdte tudományos pályáját. Az ELTE jogbölcselet professzora. Az Antall-kormány alatt a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület tagja. A PPKE jogbölcselet professzora, a Jogbölcseleti Intézet megalapítója. A MTA doktora, emeritus professzor Széchenyi-díjas. Az igazság115
