Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

I. Az igazságtétel igényének megjelenése - az 1989. év eseményei és az első semmisségi törvény

A történelmi folyamatról - annak kül- és belpolitikai aspektusairól - Zin- ner Tibor tanulmányában olvashatunk részletesen.2 E helyen csak utalunk arra a négy összetevőre, ami a Kádár-i diktatúra összeomlásához vezetett:

„1. a gazdaság komplex válsága és az ebből adódó életszínvonal- csökkenés, valamint össztársadalmi méretű bizalomvesztés; 2. a Szovjetunió meggyengülése és összeomlása; 3. a kommunista vezetés leváltására kész alternatív politikai elit kialakulása; és 4. az MSZMP-n belüli generációs és ideológiai harc.”3

Kádár rendszerének Magyarországra kényszerítése 1956 novemberében nélkülözte a legitimitás legcsekélyebb mértékét is.

A szovjet fegyverekkel és a karhatalom (pufajkások) fegyvereinek erejével vérbefojtott forradalom „legitimálta” a hatalmat. Ezt azzal „kanonizálta” a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Ideiglenes Központi Bizottsága (IKB), hogy a december 2-3. napján megtartott ülésen kihirdette a rendszer fennállásáig érvényesnek tekintett dogmát arról, miszerint az 1956. októberi mozgalom kezdettől fogva ellenforradalom volt.4

Arra már korábban rámutattunk M. Kiss Sándorral, hogy az „ellenforradalom” dogma kanonizálását a moszkvai politbüro már korábban jóváhagyta. S tegyük hozzá: igényelte.

így ma is érvényesnek tekintjük azt a megállapításunkat, hogy „az »ellenforradalom« dogma tehát pragmatikus céllal, a szovjet birodalmi igények ideológiai alátámasztására Moszkvában keletkezett és azt Kádár maradéktalanul elfogadta. Aligha volt lehetőség arra, hogy ettől eltérő álláspontot foglaljon el az MSZMP bármely testületé. A magyar párt feladata csupán a

Az Igazság Canossa-járása__________________________________________

megteremtéséhez nagy nyugati hiteleket vett fel, eladósította az országot. A hitelek felélése 1988-ra válsághoz vezetett. Az 1988. május 20-22-i pártkonferencián kimaradt a PB-ból több régi hívével együtt. A politikailag súlytalan pártelnöki posztot töltötte be. Elhatalmasodó betegsége miatt 1989. április 12-i KB-ülés felmentette ez utolsó tisztsége alól is.

2 Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről -In: Rendszerváltás 1989. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2014, p. 195-236.

3 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp., Osiris Kiadó, 2000. p. 520.

4 Az MSZMP IKB ülésének jegyzőkönyve: A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei I. kötet (továbbiakban Jkv. I.) 1956. november 11. — 1957. január 14. Bp., Intera, 1993. p. 139-247.

10