Kahler Frigyes: Az Igazság Canossa-járása avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez - RETÖRKI könyvek 4. (Lakitelek, 2014)

II. Út a második semmisségi törvényhez - az igazságtétel kérdésének frontvonalai - az 1990-es év

ában, a demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. törvény 1—10. §-ában, a büntető törvények egyes fogyatékosságainak meg­szüntetéséről és pótlásáról szóló 1948. évi XLVIII, törvény 48. §-ában, az ország területének elhagyására vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről szóló 1950. évi 26. törvényerejű rendeletben, a lőfegyverek és lőszerek előállításának, tartásának és forgalmának szabályozása, illetőleg bejelentése és beszolgáltatása tárgyában ki­adott 7150/1946. (VI. 22.) ME rendelet 2. §-ában, a termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről szóló 2560/1949. (III. 19.) Korm. rendelet 1. §-ában, a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) I. és II. fejezetében, továbbá 51. pontjában, valamint a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961. évi V. törvény (Btk.) IX. fejezetében, 195. és 203-206. §-ában; b) tervbűncselekményen a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. törvényerejű rendeletben és a BHÖ XI. fejezetében; c) árdrágító és közellátás elleni bűncselekményen az árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XV. törvény 1-3. §-ában, a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. (VII. 28.) ME rendelet I—III. fejezetében, a BHÖ XIII. fejezeté­ben, valamint a Btk. 236., 238. és 240. §-ában; d) a társadalmi tulajdont károsító bűncselekmény feljelentésének elmulasztá­sán a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. törvényerejű rendelet 7. §-ában, a BHÖ 234. pontjában, valamint a Btk. 308. §-ában; e) háborús és népellenes bűncselekményen a népbíráskodásról szóló 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11., 13. és 15. §-ában, valamint a BHÖ 82., 84. és 86. pontjában meghatározott bűncselekményeket kell érteni. 3. § Az elítélt vagy a hozzátartozója (1978. évi IV. törvény 137. § 5. pontja) kérelmére az első fokon eljárt bíróság igazolja, hogy az elítélést az 1. § alapján semmisnek kell tekinteni. Az eljárásra - az e törvényben szabályozott eltéréssel - a különleges eljárásoknak a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be.) 356. §- ában meghatározott általános szabályai az irányadók. 4. § (1) Ha a bíróság az igazolást megtagadja, a határozat ellen a kérelmező fellebbezéssel élhet. A fellebbezésre a Be.-nek a végzés elleni fellebbezés elinté­zésére vonatkozó szabályait (X. fejezet III. cím) kell alkalmazni. (2) A Legfelsőbb Bíróságnak az igazolást megtagadó határozata ellen felleb­bezésnek nincs helye. 5. § Ez a törvény nem alkalmazható az 1989. évi XXXVI, törvény hatálya alá eső elítélésekre. 6. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Az e törvény alapján semmisnek tekintendő elítéléssel érintett személyek kárpótlásáról külön törvény rendelkezik. II. Út a második semmisségi törvényhez 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom