Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - I. Diktatúrából demokrácia: a rendszerváltoztatás évei (1988-1994) (S. K.)
Tüntetések könyve Egy el nem mondott beszéd - Göncz Árpád kifütyülése az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén (1992. október 23.) Azon az októberi délutánon mintegy tízezer embert gyűlt össze a Kossuth Lajos téren, a Parlament lépcsője előtt. Göncz Árpád köztársasági elnököt háromnegyed hatkor jelentette be a műsorközlő. Ekkor már javában esett az eső. A tömeg egy része fütyülni és pfujolni kezdett, a másik része viszont tapsolt és éljenzett. A tévé korabeli adása arról tanúskodott, hogy az elítélő („Pfitj, le vele, mondjon le!”) hangok voltak erősebbek, a taps és éljenzés kevésbé volt hallható. Göncz Árpád várt egy ideig, nem szólalt meg, majd néhány perc után - mivel az elégedetlenkedő hangok nem ültek el - kíséretével visszament az Országház épületébe. Eddig a száraz tények, de mi volt a történések háttere? Hogyan lett ebből az eseményből egy hétéves bírósági per, melynek Legfelsőbb Bíróság által történt 2000. márciusi lezárása után sem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan tudjuk, mi is történt ezen az esős őszi napon. Göncz Árpád életútja a rendszerváltoztatásig 22 évesen a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végzett 1944-ben. A háború után a Független Kisgazdapártban politizált, majd annak felszámolása után kétkezi munkával kereste a kenyerét. 1952 és 1956 között agráregyetemre járt. Az 1956-os forradalom idején a Magyar Parasztszövetségben tevékenykedett. 1957-ben letartóztatták, 1958 augusztusában a Bibó-per vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és csak az 1963-as amnesztiával szabadult. 1965-től szabadfoglalkozású író, műfordító volt. 1988 májusában a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd később a Szabad Demokraták Szövetségének lett alapító tagja. Előbb ügyvivő, majd az Országos Tanács tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottságnak is alapító tagja volt, majd alelnöke lett. 1989 és 1990 között az írószövetség elnöke volt. Az SZDSZ listán bejutott képviselőjeként lett az első szabadon választott Országgyűlés tagja. Göncz Árpád 1990 tavaszán került a politika élvonalába, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az MDF vezette koalíciónak nincs kétharmados többsége, ezért az 1989-ben módosított alkotmány alapján az ország kormányzása - a sok kétharmados törvény miatt - lehetetlenné válik. Tehát módosítani kellett az alkotmányt, amihez szintén kétharmados többség kellett. Antall Józsefe legnagyobb ellenzéki párttal, az SZDSZ-szel kezdett tárgyalni, s megállapodtak a kétharmados törvényeket csökkentő alkotmánymódosításban, amelyet az SZDSZ hajlandó volt megszavazni. Cserébe az MDF Göncz Ár96
