Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Kis magyar tüntetéstörténet (1848-1988) (K. A.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben la is. Az események ihlették a Tömeg című versét, mely a történések hangulatát és plasztikus képét egyaránt tükrözte: „Munkát! kenyeret! Munkát! kenyeret! Jön a tömeg, a tömeg! Mint a megriadt legyek Repülnek róla a kövek. [...]” A gazdasági válság után is voltak sztrájkok, jellemzően budapesti és főváros környéki gyárakban és vidéki bányákban. 1935 márciusában csendőr- sortűz dördült Endrődön a választási harcban részt vevő kisgazda parasztok ellen. 1938 novemberében politikai töltetű összecsapások voltak a peremkerületi munkásotthonok ellen támadó nyilas tüntetők és vasas munkások között. A háború éveiben érthetően ritkultak a sztrájkok. A politikai jellegű tüntetések kerültek ismét a központba. Háborúba lépésünket követően 1941. október 6-án és november 1-jén antifasiszta tüntetések voltak a Batthyány-örökmécsesnél, illetve a Kerepesi-temetőben Kossuth és Táncsics sírjánál. A legemlékezetesebb azonban az 1942. március 15-ei Petőfi-szobornál tartott háborúellenes tüntetés volt. 1943-ban júniusban a diósgyőri vasmunkások, szeptemberben a csepeli munkások sztrájkoltak, ami a szokásosnál azért jelentősebb, mert hadiüzemekről volt szó. 1945 és 1956 között, a szovjet megszállás és a Rákosi-korszak éveiben elképzelhetetlenek voltak a rendszerellenes megmozdulások. Egy, a politikán teljesen kívül álló esetet kivéve, amikor az 1954. július 4-én a nyugatnémetek elleni berni labdarúgó VB-döntő elvesztését követően Sebes Gusztáv szövetségi kapitány leváltását követelve mentek ki tömegek a főváros utcáira. (A pesti humor később „focialista forradalomnak” nevezte el az eseményt.) Piros László belügyminiszter utasítására puskatust használó vidéki rendőri alakulatokkal oszlatták fel az elégedetlenkedő tömeget. Az 1956-os forradalom is egy hatalmas tömegtüntetéssel kezdődött. A változásokat követelő tömeg a Bem térre, majd a Kossuth térre vonult. Közben elkezdődött a Sztálin-szobor ledöntése és a Rádió ostroma, s ezzel - ha van ilyen határmezsgye - a tüntetés forradalommá vált. A forradalmi napok történetéből két nagy tüntetést emeltünk ki. Az egyik az október 25-i hírhedt Kossuth téri vérengzés volt, ahol egy kivezényelt határőr egység, valamint 51
