Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Kis magyar tüntetéstörténet (1848-1988) (K. A.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben tüntettek sokan, hogy a külföldi munkások helyett magyarokat alkalmazzanak. 11-én, pünkösd vasárnapján pedig a Károly laktanyában lévő olasz katonák keveredtek konfliktusba az ott elszállásolt honvédekkel. Itt már áldozatok is voltak: négy halott (három magyar és egy olasz) és sok sebesült. A szabadságharc leverése utáni Habsburg önkényuralom időszakában eleinte inkább bérmozgalmak voltak 1850 és 1858 között: az óbudai hajógyárban, a pesti dohánygyárban, aztán vasútépítéseken (például Kecskemét és Szeged között), bányákban (például Selmecbánya, Körmöcbánya), több vasipari üzemben (Miskolc, Garam-vidék), de még a kalaposlegények is tudtak gondot okozni a hatóságoknak. 1860. március 15-én tüntetések és letartóztatások voltak a forradalom évfordulóján, egy halálos áldozattal, akinek április 4-ei temetésén szintén tömegek tüntettek. 1860. július 19-23. között diákok, majd mesterlegények az államcsőd miatt gazdasági és az önkényuralom okán politikai elégedetlenségüket egyaránt kifejezve - Kossuthot és Garibaldit éltetve - csaptak össze a kivezényelt rendőrökkel. A botozások, letartóztatások és kényszersorozások ellenére folytatódtak a megmozdulások. Az augusztus 20-ai Szent István napi ünnepségen a hallgatóság félrecsapott kalpaggal tüntetett, és elénekelte a Ga- ribaldi-nótát, ami akkor egyértelmű rebelliónak számított. Augusztus 26-án Rákospalotán és Pesten tüntettek. A szokásos palotai dinnyevásáron sokan a száműzötteket éltették, majd a tüntetők a Városligetbe vonulva megakadályozták a Sziget ostroma című színi előadás megtartását. Ezt követően a felgyújtott díszletek üszkös deszkáival Pest utcáira vonultak, míg a katonaság meg nem állította őket. Az októberi diplomát követően is folytatódtak a tüntetések, melyek - az eddigi jobbára szociális fogantatásúakkal szemben - egyre inkább politikai jelleget öltöttek. Pesten 1860. október 23-án a katonaság kemény fellépése, szuronyrohama következtében halálos áldozatok is voltak, akiknek a későbbi temetésén 3-4 ezer fős tömeg jelent meg. Nagykőrösön és Vácott pedig december 2-án Ferenc József trónra lépésének évfordulóján voltak tüntetések. Sok helyen a nép eltávolította a császári címereket. Az 1861. március 15-ei ünnepségek, hatalmas katonai készülődések közepette ugyan, de rendben lezajlottak. 1864. március 13-án is utcai tüntetés volt Pesten, melyet tömeges letartóztatások követtek. A kiegyezést követően a dualizmus korában elsősorban szegényparaszti mozgalmak voltak Magyarországon. Ez volt ugyanis a társadalom legszámosabb és legelesettebb rétege, egy alapvetően agrárjellegű, de közben 45
