Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)

Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - A gyülekezési jogról múltban és jelenben (K. A.)

Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben

Szólnunk kell még a tüntetések legfontosabb „kellékéről”, a tömegről. A közterületeken, nyilvános helyeken összegyűlt személyek együttese a létszámuktól és tudatos tevékenységüktől függően csoportot vagy tömeget alkotnak. A csoportot, mely létszámában kisebb (legalább 4 fő), de térben egymáshoz közel álló személyek együttese, akiket közös tudati tényezők kapcsolnak össze, céljaik és tevékenységük nagy vonalakban azonos. Ahhoz, hogy a csoportból tömeg legyen az szükséges, hogy a megfelelő létszámon túl (a büntetőjog szerint legalább 15-20 fő) a benne résztvevő egyedek hangulatbeli, érzésbeli, gondolatbeli és mozgásbeli megnyilvánulásai egységes célkitűzés szolgálatába álljanak, és ez irányítsa, mozgassa őket.

A tömeg lehet kíváncsiskodó; vásárló; szórakozó; tüntető, ill. demonstráló; menekülő. A tüntető, demonstráló tömeg felvonulással, transzparensek vitelével, jelszavak hangoztatásával, jelképes cselekmények végrehajtásával (például könyv-, zászló-, bábuégetés) nyilvánítja ki ellen- vagy rokonszenvét személyek, politikai eszmék stb. ellen vagy mellett.

A tömeg szervezettség szerint lehet szervezetlen, a megjelenés helyszínén alkalomszerűen szervezett és szervezett. Jellege szerint békés vagy ellenszegülő. Eszközei szerint megkülönböztethetünk fegyvertelen, felfegyverzett (kések, balták, vasdorongok, benzines palackok) és fegyveres (lőfegyver, robbanóanyag, kézigránát) tömeget. Kötetünkben - szerencsére - ez utóbbira nemigen fogunk példákat találni, de napjainkban sok ilyenről hallani híreket, lehet látni képeket (például az „arab tavasz” tüntetései).

43