Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések luk szemüvegén át látják és láttatják a világot. Az új pártok akcióinak hatását gyakran tompítják, például egy távoli kameraképpel, amelyen az látszik, hogy csak alig pár tucat érdeklődő volt valójában a flash mohon. A 2010-es évek Magyarországán a kereskedelmi média is óvatos a politikai hírekkel kapcsolatban. Itt egy „tyúk, tojás” problémával találkozunk. A polgárok többsége elfordul a politikától, vagy sorsa jobbra fordulását - már, vagy éppen - nem a politikától várja. Egy ilyen apolitikus hangulatban a kereskedelmi média is csak kevés politikai hírt hoz, nehogy csökkenjen a nézettsége. Mások szerint, ha a kereskedelmi média több közéleti és kevesebb bulvárhírt közvetítene, talán a politikai aktivitás is növekedne. A flash mob erre a jelenségre úgy próbál választ adni, hogy érdekessé teszi a politikát, így remélve utat a médián keresztül minél több polgárhoz. A flash mob (villámcsődület vagy röptüntetés) a spontán tüntetés egy olyan formája, amelyet jellemzően közösségi oldalakon szerveznek, és a résztvevőket olyan - a média logikájához alkalmazkodó, látványos - tevékenység elvégzésére kérik, amely kifejezi a tüntetés fő követelését. Az egyik legnagyobb villámcsődület a fővárosi Hollán Ernő utcai jegybolt előtt állt össze 2008. április 11-én, ahol a tüntetés korábbi ismertetése során leírt okokból sok tüntető és ellen tüntető jelent meg. Ebben az esetben a rendőrség a három napos hivatalos előzetes bejelentési határidő lejárta után engedélyezte a tüntetést. Az ilyen engedélyek száma a 2007-es nyolcról 2011-re száz fölé emelkedett. „Fapados” tüntetésen olyan rendezvényt értünk, amelyet minimális ráfordítással szerveznek, és minimális infrastruktúrával bonyolítanak le. Jellemzően új társadalmi és civil szervezetek azok, amelyek saját források hiányában ezekhez az eszközökhöz nyúlnak. A szervezéshez közösségi oldalakat (facebook, twitter) használnak, ahol gyakran a vírusmarketing eszközét használják. Általában egy, a tiltakozást kiváltó eseményhez vagy politikus személyéhez köthető képet alakítanak át számítógépes képszerkesztő programokkal, csatolnak hozzá egy-egy találó mondatot és a tüntetésre mozgósító felhívást. Máskor kreatív plakátokat indítanak el a közösségi oldalakon, amelyeket a követeléssel egyetértők ismerőseik között megosztanak. Egy ilyen kezdeményezéshez órák vagy napok alatt akár tíz- és százezer rajongó is csatlakozhat. Egyes oldalakon internetes átutalással is lehet a szervezőknek pénzt juttatni. Az ilyen kezdeményezéseknél azonban sokszor csak virtuális támogatókkal találkozunk. Mint azt a 2011-es arab tavaszhoz vagy a 2012-es orosz elnökválasztáshoz kapcsolódó ellenzéki tüntetések is megmu317
