Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - V. Nézzünk a színfalak mögé! Elemzések (K. Z.)
Tüntetések könyve A tüntetések költsége Mennyibe kerül egy tüntetés? A kérdésre nagyon nehéz számszerű választ adni. Maga a tüntetés közvetlen „anyagköltsége” mellett ugyanis számolni kell a közszféránál jelentkező (többlet)költségekkel, vagy a megmozdulás által keltett hullámok áttételes költségével is. A kettős könyvelés szabályai szerint vizsgáljuk meg előbb a bevételi, majd a kiadási oldal fő tételeit. Kézenfekvő, hogy a tüntetés költsége leginkább a résztvevők létszámától függ. A nagyobb tüntetéseket komoly tervezési és logisztikai munka előzi meg. A szervezőknek a megjelentek számával arányos számú rendezőt mindenképpen biztosítaniuk kell. Nagyobb tüntetéseknél - a rendőrséggel és más hatóságokkal egyeztetve - gondoskodniuk kell az alapvető civilizációs infrastruktúráról is, amit kellő számú mentőautó, mobil WC, szemétgyűjtő és kijelölt menekülési útvonal biztosításával tehetnek meg. Nagyobb rendezvényeken a távolabbról érkező résztvevők odautazását is előre megszervezik, melynek során a vasúti és buszos utaztatással foglalkozó cégektől különjáratokat bérelnek. Ilyenkor a rendőrség a konvojban érkező buszoknak külön felvezetést és parkolóhelyet biztosít, hogy azok a megszokott forgalmat a lehető legkevésbé akasszák meg. A tüntetés jellegéből adódóan költségtételként jelentkezik a színpad, a hangosítás, a fellépő művészek gázsija, a résztvevők között kiosztott, a szervezők vagy a rendezvény emblémáját népszerűsítő szóróajándékok (lufi, sál, póló, sapka, matrica, kitűző stb.) előállítási költsége. A távolról érkező tüntetők számára olcsó tömegszállást biztosítanak az előre lefoglalt diák- vagy munkásszállások, de a tüntetők alhatnak a céllal egyetértő helyi családoknál is. Ellátásukról rendszerint hideg élelmiszercsomaggal, vagy a helyszínen, „gulyáságyúval” gondoskodnak. Ezeket a költségeket jellemzően a tüntetést rendező szervezet költség- vetéséből fizetik, de a költségek egy részét fedezhetik adomány vagy (internetes) gyűjtés formájában. Számos költségelem kiváltható önkéntes munkával is. Nehezebb a tüntetés közvetett költségeit számszerűsíteni. Legnagyobb tételként a rendőri biztosítás költsége jelenik meg, hiszen a rendőrségnek a résztvevők előre bejelentett számához kell igazítania a kivezényelt és készenlétben tartott létszámot. Ha az adott településen nincsen annyi mozgósítható rendőr, máshonnan kell odavezényelni erőket, aminek többletköltsége van. Rendszerint a köz biztosítja az egészségügyi személyzetet és a tüntetés után a helyszín takarítását, vagy a résztvevők számára a sűrített tömegközlekedést. 308
