Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) a csalás. Több alkalommal visszatért az állampárti hasonlathoz: „úgy nyirbálják meg a nép szabadságát, úgy tiporják a jogot, mint régen a kommunisták. Úgy írják át kényük-kedvük szerint a törvényeket, a saját alaptörvényüket, mint annak idején a kommunisták, csak ők most többször teszik és gyakrabban. Úgy hazudnak, ahogy a kommunisták, reggel, délben és este.” Beszéde csúcspontjaként Bajnai Gordon kijelentette, hogy Orbán Viktor „25 éve a rendszerváltozás szimbóluma volt, ma annak a rendszernek a jelképe, amit le kell váltani.” Az ellenzéki mozgalom célja egy normális, gyarapodó, európai Magyarország, ahol könnyebb lesz felemelkedni, nehezebb lesz leszakadni. A 2014-es választásokat „népszavazásnak” nyilvánította, „ahol a normális Magyarország hívei megküzdenek Orbán-ország zsoldosaival". Kónya Péter, Dopeman kommentálása mellett, leleplezte Orbán Viktor szobrát, mely testtartásában, öltözékében nagymértékben az egykori Felvonulási téren álló Sztálin-szoborra hasonlított. Kónya kijelentette, hogy Orbán Viktor már kétszer kapott esélyt, azonban uralma rémálommá változott: olyan Magyarországot épített, ahol nincs sajtószabadság; ahol a vélemény ugyan elmondható, de súlyos ára van; ahol Orbán Viktor rögeszméje, hogy szabadságharcot folytat az egész világ ellen; ahol „hűbéri rendszer van" és ahol ,jideszes nyikhajok" uralkodnak. Kónya beszédében úgy fogalmazott, hogy az országban az „oszd meg és uralkodj! elve érvényesül", Orbán Viktor „zavarodott elme". Orbán, Kövér, Lázár, Rogán - „elvettétek alkotmányos jogainkat", „megaláztátok a katonákat", „elvették a normális élet esélyét az idősektől, szegényektől, betegektől, rabszolgává tettétek a munkásokat, elvették a trafikosoktól a megélhetést, elvették a nyugdíj megtakarításokat", és a Jobb élet reményét". Ezért a rezsimet meg kell dönteni, mondta a Szolidaritás elnöke. Ezt jelképezi a szobor is, ezért egy jobb élet reményében „meg kell szabadulni tőle" - fejezte be szónoklatát. Ezt követően köteleket kötöttek a szoborra és a tüntetés résztvevői közös erővel ledöntötték. A talapzaton mindösszesen a két csizma maradt - utalva az 1956-os októberi forradalom eseménysorára. A szobor utóélete és a vele kapcsolatos politikai performansz ugyanakkor messze az elmúlt huszonöt esztendő egyik legméltatlanabb és legfelháborítóbb eseménysora volt. A ledöntött szobor darabjait a téren körbehurcolták, miközben az Örömóda dallama szólt a háttérben; a moderátor Dopeman előbb belerúgott a hungarocell miniszterelnök-fejbe, majd a kezében a színpadon magasba emelve élcelődött vele. A tömeg ezután a Lánchídon át a Terror Háza Múzeumhoz 293
