Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben - Történelmi, társadalmi előzmények (S. K.)
Amit a tüntetésekről tudni kell - múltban és jelenben forradalmi szocialistáktól, akik már ekkor szocialista köztársaságot követeltek. Miután a Nagy Nemzeti Tanács elfogadta a köztársaságról rendelkező I. néptörvényt, Károlyi Mihály miniszterelnök mondott beszédet, aki mindvégig a „Tisztelt Nemzetgyűlés!” megszólítást használta, ezzel is érzékeltetve az esemény alkotmányos jellegét. E beszéde végén évszázados érvénnyel határozta meg az „ifjú magyar köztársaság” programját, amely „egyben nemzeti, egyben demokratikus és szociális tartalmú.”10 Egy korszerű ország alapja ugyanis napjainkban sem lehet más, mint a nemzeti gondolat, a demokratikus szabadságjogok és a szociális igazságosság hármas pillére. A történteket az Országház előtti téren összegyűlt mintegy 200 ezer ember hatalmas lelkesedéssel ünnepelte. Az első köztársaságot azonban megoldhatatlan feladat elé állította a történelem. A több mint négyéves háborúban kimerült, nyomorgó, halottait sirató magyar társadalom elégedetlenségét a végletekig fokozta a kommunisták és szövetségeseik felelőtlen ígérgetése és aknamunkája, valamint a győztesek mértéktelen és megalázó területrabló tevékenysége. Márciusra már egyre többen fordultak szembe a köztársaság kormányával, s amikor átadták az utolsó területrabló jegyzéket, a támogatását vesztett kormány lemondott. E helyzetet használták ki a kommunisták és a szociáldemokrata párt velük egyesülő többsége, és 1919. március 21-én egy jól szervezett államcsínnyel átvették a hatalmat. Még azt a hazugságot is elhitették, hogy Károlyi, aki január 11-től a köztársaság ideiglenes elnöke volt, átadta nekik a hatalmat. Az ekkor létrejött proletárdiktatúra a vörösterror révén felszámolta a demokráciát és a köztársaságot, miközben saját magát tanácsköztársaságnak nevezte. A kommunista uralom, amely Károlyi szavaival „végtelenül szerencsétlen és terméketlen kísérlet” volt, július végére - a román támadás idején - összeomlott. Rövid átmenet után teret nyert az ellenforradalom és a fehérterror, aminek következtében nemcsak a kommunista diktatúra rendelkezéseit semmisítették meg, de az előzményének tekintett első köztársaság törvényeit is a köztársasággal együtt. Ezt követően 1945-ig fel sem merülhetett a köztársaság gondolata. 1945 februárjában néhányan megpróbálták újjászervezni a Magyar Köztársasági Pártot. Rákosi Mátyás, a kommunisták vezetője és a szovjetek megbízottja viszont azt javasolta, hogy a kisgazdapárton belül fejtsék ki tevékenységüket, amit az adott helyzetben kénytelenek voltak figyelem10 Károlyi Mihály: Az új Magyarországért. Budapest, 1968. 256. 27