Katona András: Tüntetések könyve. Negyedszázad 56 tüntetése Magyarországon (1988-2013) - RETÖRKI könyvek 3. (Lakitelek, 2014)
Tüntetésről tüntetésre: az események és hátterük - IV. A kétharmad és ellenzéke (2010-2013) (S. K.)
Tüntetések: könyve téri felüljárón, ahol mintegy tucatnyi ellenaktivista, elsősorban egyetemista fiatal jelent meg. Az MTI helyszíni tudósítása szerint a Kossuth téri állami ünnepség kezdete előtt mintegy fél órával érkezett meg a Békemenet eleje az Országház épülete elé; ekkor a menet végén haladók még csak a Margit híd közepén jártak. Összességében az MTI és a BRFK illetékesei a menetben résztvevők számát közel 150 000 főre tették, míg az állami ünnepségen megjelentek létszámát - akik megtöltötték a teljes teret és a szomszédos utcák nagy részét is - összesen 400 000 főre becsülték. Az állami ünnepségen a történelmi zászlók bevonulását követően Beethoven Egmont-nyitánya hangzott el, majd felszólalt Balás-Piri László 1956-os szabadságharcos. (A Beethoven-mű a magyar köztudatban szorosan összeforrt az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeivel, ugyanis 1956. október 23-án a rádió folyamatosan ezt játszotta, amikor lehetetlenné vált a saját műsorok készítése.) Az ünnepi rendezvényt, melynek konferan- sziéja Szöllősi Györgyi, a Magyar Televízió műsorvezetője volt, több vers és a Ghymes együttes fellépése foglalta keretbe. Az ünnep főszónokaként Orbán Viktor miniszterelnök tartott beszédet, melynek elején köszöntötte dr. Tamás Aladár né Szűcs Ilonát, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjét, a Magyar Becsületrend első kitüntetettjét. Az idős tanítónő 2012-ben töltötte be 100. születésnapját, de az új törvényi lehetőséggel élve miután magyar állampolgárságát is felvette, a szlovák állam megfosztotta szlovák állampolgárságától. A miniszterelnök ünnepi beszédében méltatta 1956 örökségét: felhívta a résztvevőket, hogy emlékezzenek tisztelettel azokra, akik öt nap alatt leverték a szovjet megszálló csapatokat, és csak egy hatalmas túlerővel szemben szenvedtek vereséget. A forradalmárok, a kivégzett és börtönbüntetésre ítélt hősök adtak még négy évtizeddel később is erőt, hogy „lebontsuk a falat, legyőzzük a szocialista munkáspártot” - fogalmazott a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet rá, hogy a szabadságharc leverőinek törekvései még mindig nem tűntek el a magyar közéletből. Orbán Viktor finoman utalt a Békemenet által megfogalmazott célokra is: az uniós kereteket elfogadhatónak tartotta, de - hangsúlyozta - elutasítja, hogy „bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak minket”. Különösen nem tartotta ezt elfogadhatónak akkor, amikor - véleménye szerint - a nyugati világ gazdasága nem a becsületes munkán, hanem egy pénz-világbirodalmon alapszik. A miniszterelnök beszédének második felé270
